– Franciaországnak és Algériának túl kell lépnie a fájdalmas közös múltján és előre kell néznie a jövőbe – jelentette ki csütörtökön, algériai látogatása első napján Emmanuel Macron francia elnök, aki közölte: közös francia–algériai történészbizottságot hoznak létre a gyarmatosítás és a függetlenségi háború tanulmányozására.
A francia elnök csütörtökön érkezett háromnapos látogatásra Algírba a kétoldalú kapcsolatok „új alapokra helyezése” céljából, s egyben elismerve az észak-afrikai ország stratégiai jelentőségét a térségben – mutatott rá az AFP francia hírügynökség.
Macront vendéglátója, Abdel-Madzsíd Tebbún algériai elnök fogadta a repülőtéren, majd a két államfő rövid tárgyalást folytatott a repülőtér egyik várótermében. A francia elnök ezután ellátogatott a függetlenségi háború (1954–1962) áldozatainak emelt Mártírok emlékművéhez, ahol koszorút helyezett el. Macron ezután az elnöki hivatalban folytatott négyszemközti megbeszélést vendéglátójával. A két elnök sajtótájékoztatóján Tebbún örömét fejezte ki az ígéretes perspektívákkal kecsegtető biztató eredmények láttán. Az algériai elnök hangsúlyozta Párizs és Algír eltökéltségét, hogy előre haladnak, és fokozzák erőfeszítéseiket a két ország közötti kapcsolatok magasabb szintre emelése érdekében. Az elnök több kormányközi bizottság létrehozását, valamint a magas szintű látogatások sokasodását is megemlítette.
A látogatásra a függetlenségi háború befejezése után hatvan évvel került sor.
Macron, akinek ez a második algériai látogatása, az első francia elnök, aki a gyarmatosításnak véget vető kegyetlen hétéves háború vége után született. Az észak-afrikai ország 132 éven át volt francia gyarmat.
Macron még elnökjelöltként az emberiség elleni bűntettnek nevezte a gyarmatosítást. 2018-ban elismerte a francia állam felelősségét Maurice Audin másként gondolkodó 1957-ben történt haláláért, beismerve, hogy a hadsereg rendszeresen alkalmazott kínzást a háború alatt. Később egyebek mellett felgyorsította a háborúval kapcsolatos dokumentumok titkosságának a feloldását.
Az elnöki látogatást a két ország viszonyában történt, az úgynevezett vízumválság okozta lehűlés előzte meg,
amikor tavaly Párizs korlátozta több észak-afrikai ország állampolgárai számára kiadott vízumokat, mert ezek az országok nem fogadták be a Franciaország által kiutasított illegális bevándorlókat.
Macron pénteken ismét találkozik Tebbúnnal a francia vezérkari főnök, valamint a védelmi és a külügyminiszter jelenlétében, hogy megvitassák a térség békéjét és stabilitását, miután Franciaország augusztusban befejezte csapatai kivonását Maliból. Párizs továbbra is állomásoztat katonákat a Száheli-övezetben, a műveleti központot Nigerbe helyezték át. Algéria központi szerepet játszik a térségben, miután több ezer kilométer közös határa van Malival, Nigerrel és Líbiával. Közeli kapcsolatban áll Oroszországgal, első számú fegyverszállítójával is.
Macron látogatása alatt nem számítanak fontos energiaszállítási vagy jelentős kereskedelmi megállapodás aláírására, de a francia elnöki hivatal szerint a tárgyalások homlokterében lesznek a jövőbeli gazdasági kapcsolatok is.
Algéria mint kulcsfontosságú európai gázexportőr szerepe megnőtt az orosz gázszállítások leállítása miatti aggodalmak közepette.
Az észak-afrikai ország az Európai Unió harmadik legnagyobb gázszállítója, 2021-ben az Algériából érkező import az EU-ba irányuló gázszállítások 8,2 százalékát tette ki. Algéria már megkezdte az európai gázszállítások növelését két, Olaszországon illetve Spanyolországon keresztülhaladó vezetéken. Algéria állami olajtársasága, a Sonatrach csütörtökön jelentette be, hogy új kőolajlelőhelyet fedeztek fel a közép-algériai Adrar tartományban, Haszi Ilatuban, amelynek a becsült mennyisége 151 millió hordó – jelentette az APS algériai hírügynökség.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök beszédet mond a párizsi Sorbonne Egyetemen tartott rektori találkozón 2022. augusztus 25-én (Fotó: MTI/EPA Pool/Mohamed Badra)
