Betiltaná az orosz nyelv használatát Lettország a munkahelyeken, beleértve a közszférát is – erről beszélt nemrégiben Janis Bordans, Lettország miniszterelnök-helyettese és igazságügyi minisztere a Delfi, a Baltikum híreivel foglalkozó portálnak. Hozzátette: az igazságügyi minisztérium már dolgozik a kétnyelvűség korlátozásáról szóló törvényen, amelyre – mint mondta – azért van szükség, mert
a ruszifikáció hosszú távú következményeinek egyike, hogy a lett és az orosz nyelv egyidejű használatának gyakorlata a mindennapi kommunikációban, a szolgálati helyeken és a munkahelyeken meghonosodott.
Az intézkedés egyik következménye az lenne, hogy csökkenne az orosz nyelv jelenléte a közszférában, de valószínűleg hatással lenne az olyan álláshirdetésekre is, amelyek megkövetelik az orosz nyelvismeretet vagy annak megléte esetén valamilyen előnyben részesítik a munkavállalót.
Janis Bordans szerint annak ellenére, hogy a lakosság napi szinten mindenhol használhatja a lett nyelvet, a gyakorlatban akadnak olyan helyzetek, amikor az orosz nyelv ismerete is szükséges.
A törvényjavaslat szerint például a bankok munkatársai nem bonyolíthatnának le telefonbeszélgetést orosz nyelven és szöveges üzeneteket is csak lett nyelven küldhetnének ügyfeleiknek. „A társadalomnak tudnia kell, hogy a lett nyelvet kell használni az üzleti kapcsolatokban és a munkahelyi kommunikációban” – magyarázta Janis Bordans. Hangsúlyozta,
be kell tiltani az orosz nyelv használatát, amely nem az Európai Unió nyelve.
Amennyiben a jogszabály életbe lép, Lettország még inkább eltávolodhat Oroszországtól és a szovjet múlttól. A Szovjetunió felbomlása után az amerikai Wilson Center adatai szerint több mint 25 millióan kerültek a határon túlra. Lettországban a körülbelül 1,8 milliós lakosság mintegy negyedét teszi ki az orosz közösség, a fővárosban, Rigában az ott élők nagyjából fele orosz ajkú. Janis Bordans szerint ráadásul az intézkedés Vlagyimir Putyin orosz elnök számára is nagy csapást jelenthet, ugyanis legfőbb szövetségesével, Aljakszandr Lukasenka belarusz elnökkel mindketten érdekeltek abban, hogy kapcsolataikat szorosabbra fűzzék, és a kötelékbe több posztszovjet államot bevonjanak.
