Kényszerhelyzetbe kerültek a belaruszok

Több százezren vonultak utcára Belaruszban két évvel ezelőtt, 2020. augusztus 9-én, miután az egy nappal korábban tartott elnökválasztás eredményei szerint az 1994 óta államfői pozícióban lévő Aljakszandr Lukasenka aratott elsöprő győzelmet. Az ellenzék és a lakosság egy része szerint csalás történt, Lukasenka nyugati összeesküvésről beszélt. A helyzet azóta sem változott, de Belarusz félig-meddig belesodródott az orosz–ukrán háborúba.

Presidential election protested in Belarus Fotó: STRINGER

– Nagyobb tüntetések nincsenek az országban. Az emberek belekényszerültek abba a helyzetbe, hogy eltűrjék, továbbra is Aljakszandr Lukasenka vezeti Belaruszt – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. A 2020-as választás után közzétett adatok szerint a belarusz államfő szerezte meg a szavazatok nyolcvan százalékát, ezt követően került sor azokra a hatalmas tüntetésekre, amelyekről a videófelvételek szinte az egész világot bejárták. A megmozdulásokra erőszakkal reagált a kormány.

A tüntetések során mintegy harmincezer embert tartóztattak le, többen közülük arról számoltak be, a börtönben megkínozták őket. Számos ellenzéki politikust és aktivistát a mai napig fogva tartanak: Viktar Babarika ellenzéki elnökjelöltet 14 év börtönbüntetésre ítélték, Szergej Cihanouszkij ellenzéki aktivista 18 éves börtönbüntetését tölti, Ihar Loszik újságírót pedig 15 évnyi börtönre ítélték. Továbbá mintegy egy hónappal ezelőtt szigorították Katerina Bahvalova oknyomozó újságíró büntetését is. A Belsat televízió most 28 éves munkatársa további nyolc évet kapott, őt 2020 novemberében kolléganőjével vették őrizetbe a kormányellenes tüntetések egyik forgatása közben. 

Lukasenka ugyanakkor arról beszélt nemrégiben, politikai foglyok nincsenek, álláspontja szerint két évvel ezelőtt nem ellenzéki mozgalmat nyomott el, hanem az országa ellen a Nyugat által szított összeesküvést. Hozzátette: a bebörtönzött embereket külföldről pénzelték, Lengyelország és Litvánia közreműködésével. A hatóságok az elmúlt bő egy évben több mint nyolcszáz civil szervezetet oszlattak fel, és üldöztetéstől tartva sokan elhagyták az országot.
Az ellenzék és támogatói továbbra sem adják fel a harcot. Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető még mindig bízik a belarusz változásban. – Politikai szervezet vagyunk, ezért tárgyalásokat folytatunk különböző országok politikusaival. Egy programunk van: a politikai foglyok szabadon bocsátása Belaruszban, új választások kiírása, a háború megállítása és Ukrajna támogatása – mondta a Litvániában száműzetésben élő Cihanouszkaja a Current Time prágai székhelyű, orosz nyelvű televíziós csatornának adott interjúban. Hozzátette: 2020-ban sokan a kormány összeomlására számítottak, azonban alábecsülték a rezsim kegyetlenségét, és mindenki számára nyilvánvalóvá vált, az emberek nem akarnak ilyen rendszerben élni. 

A 2020-as megmozdulások óta Lukasenka Oroszország első számú szövetségese, emiatt az utóbbi hónapokban egyre több olyan hír járta be a sajtót, amelyek szerint belarusz katonák is részt vesznek az ukrajnai háborúban vagy Minszk fegyverekkel támogatja az orosz hadsereget. Gyarmati István azonban elmondta lapunknak, Belarusz nem vesz részt fegyveres erővel a háborúban, csupán az orosz haderőnek ad felvonulási területet. Múlt hónapban például a posztszovjet országból lőttek ki az oroszok rakétát Ukrajnára.

Belaruszban kedden kezdődött meg a légierő hadgyakorlatának első szakasza, amely ma fejeződik be. A következő szakaszra augusztus 22. és 25. között kerül sor, amelyet már az oroszországi Asuluk kiképző támaszponton tartanak. Kijev szerint Minszk azon dolgozik, hogy növelje haderejét, a vezérkar közleménye szerint Lukasenka 45 ezerről nyolcvanezer főre emelné a katonák létszámát. Úgy tűnik azonban, Lukasenka meglehetősen óvatos politikát folytat a háború kérdésében. A belarusz elnök szerdán azt hangsúlyozta, továbbra is együtt kell működniük az Európai Unióval – amely szankciókat vezetett be Belarusz ellen is –, és bízik abban, hogy a tagállamok is érdekeltek lesznek a termékeik vásárlásában.

Borítókép: Alábbhagytak a tiltakozások, az elnök bebetonozta a hatalmát (Fotó: Europress/AFP)