Kényszerhelyzetbe kerültek a belaruszok

Több százezren vonultak utcára Belaruszban két évvel ezelőtt, 2020. augusztus 9-én, miután az egy nappal korábban tartott elnökválasztás eredményei szerint az 1994 óta államfői pozícióban lévő Aljakszandr Lukasenka aratott elsöprő győzelmet. Az ellenzék és a lakosság egy része szerint csalás történt, Lukasenka nyugati összeesküvésről beszélt. A helyzet azóta sem változott, de Belarusz félig-meddig belesodródott az orosz–ukrán háborúba.

Presidential election protested in Belarus Fotó: STRINGER

Lukasenka ugyanakkor arról beszélt nemrégiben, politikai foglyok nincsenek, álláspontja szerint két évvel ezelőtt nem ellenzéki mozgalmat nyomott el, hanem az országa ellen a Nyugat által szított összeesküvést. Hozzátette: a bebörtönzött embereket külföldről pénzelték, Lengyelország és Litvánia közreműködésével. A hatóságok az elmúlt bő egy évben több mint nyolcszáz civil szervezetet oszlattak fel, és üldöztetéstől tartva sokan elhagyták az országot.
Az ellenzék és támogatói továbbra sem adják fel a harcot. Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető még mindig bízik a belarusz változásban. – Politikai szervezet vagyunk, ezért tárgyalásokat folytatunk különböző országok politikusaival. Egy programunk van: a politikai foglyok szabadon bocsátása Belaruszban, új választások kiírása, a háború megállítása és Ukrajna támogatása – mondta a Litvániában száműzetésben élő Cihanouszkaja a Current Time prágai székhelyű, orosz nyelvű televíziós csatornának adott interjúban. Hozzátette: 2020-ban sokan a kormány összeomlására számítottak, azonban alábecsülték a rezsim kegyetlenségét, és mindenki számára nyilvánvalóvá vált, az emberek nem akarnak ilyen rendszerben élni. 

A 2020-as megmozdulások óta Lukasenka Oroszország első számú szövetségese, emiatt az utóbbi hónapokban egyre több olyan hír járta be a sajtót, amelyek szerint belarusz katonák is részt vesznek az ukrajnai háborúban vagy Minszk fegyverekkel támogatja az orosz hadsereget. Gyarmati István azonban elmondta lapunknak, Belarusz nem vesz részt fegyveres erővel a háborúban, csupán az orosz haderőnek ad felvonulási területet. Múlt hónapban például a posztszovjet országból lőttek ki az oroszok rakétát Ukrajnára.

Belaruszban kedden kezdődött meg a légierő hadgyakorlatának első szakasza, amely ma fejeződik be. A következő szakaszra augusztus 22. és 25. között kerül sor, amelyet már az oroszországi Asuluk kiképző támaszponton tartanak. Kijev szerint Minszk azon dolgozik, hogy növelje haderejét, a vezérkar közleménye szerint Lukasenka 45 ezerről nyolcvanezer főre emelné a katonák létszámát. Úgy tűnik azonban, Lukasenka meglehetősen óvatos politikát folytat a háború kérdésében. A belarusz elnök szerdán azt hangsúlyozta, továbbra is együtt kell működniük az Európai Unióval – amely szankciókat vezetett be Belarusz ellen is –, és bízik abban, hogy a tagállamok is érdekeltek lesznek a termékeik vásárlásában.

Borítókép: Alábbhagytak a tiltakozások, az elnök bebetonozta a hatalmát (Fotó: Europress/AFP)