A német zöldpolitika ideologikus, és képtelen az önkorrekcióra

Vágtat az energia ára Európában, és nem látszik a folyamat vége. A baljós jelek ellenére a német zöldpolitika képtelen az önkorrekcióra, és inkább szénerőműveket nyit újra, csak ne kelljen üzemben tartani a három megmaradt német atomerőművet. Közben Medvegyev volt orosz elnök megüzente, a jelenleginél is sokkal magasabb lehet a gáz ára. Idehaza Márki-Zay Péter keveredett egy újabb pénzügyi botrányba, elkotyogta ugyanis, hogy több száz milliós kampánytámogatást kapott egy Soros György-közeli szervezettől. „A korrupcióellenes kék szalag elszürkült” – hangzott el a műsorban. Az igazság órájában Palócz Andrét, a Századvég vezető elemzőjét, és Szikra Leventét az Alapjogokért Központ elemzőjét kérdezte Czirják Imre szerkesztő-műsorvezető a hét aktualitásairól.

Hohenhameln, 2015. szeptember 10. Füst száll fel a németországi Hohenhameln szénerõmûvének kéményeibõl 2015. szeptember 10-én. (MTI/EPA/Julian Stratenschulte) Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE

Megállíthatatlanul drágul az energia Európában, ezért kirakják a kirakatba az olasz boltosok az áramszámlákat, tiltakozásul az elszabaduló energiaárak ellen. Egy világhírű salernoi paradicsomkonzerv-üzem ügyvezetője a közösségi médiában tett közé egy számlát a tavalyi és az idei júliusi villany- és gázszámláról. 

Egy évvel ezelőtt júliusban 20 napot dolgoztak, és fizettek összesen 120 432,59 eurót a gáz- és villanyszámláért, idén ez 15 nap alatt elérte a 978 618,51 eurót. Ez nyolcszoros ár eddig, de vajon emelkedhetnek-e tovább az energiaárak? – tette fel a kérdést a műsorvezető.

Mindeközben Medvegyev egykori orosz elnök és miniszterelnök, a Biztonsági Tanács titkára egy Twitter-posztban megüzente, 3500 euróról akár 5000 euróra is emelkedhet a gáz ezer köbméterenkénti ára. Ehhez kapcsolódóan az áram ára is emelkedik, mert az áram ára kilowattóránként hozzá van kötve a számításokban a földgázhoz.

Szorgalmazzák is Brüsszelben, hogy ezen talán módosítani kellene. Európa kiszolgáltatott helyzetbe hozta magát, és a szankciós politikának most tűnik ki leginkább a gyengesége, hiszen késő tavasszal és nyáron kevésbé tűnt úgy a kereskedelmi nehézségek ellenére, hogy ez Európának komoly fájdalom lehet, bár a magyar kormányzat világosan utalt erre, és ez hamarosan a nyugat-európai családoknál is látszik majd. Lassan fenntarthatatlan lesz a rezsihelyzet – értékelt Palóc André, a Századvég vezető elemzője.

Palóc szerint ezt a helyzetet Franciaországban az energiahordozók adótartamának csökkentésével próbálják kezelni, de a múltból rendelkezésre állnak olyan példák, hogy ezek a könnyítések a kereskedőknél egyszerűen eltűnnek. 

Az olasz központi költségvetés pedig jelentős tartalékokat igyekszik elkülöníteni, hogy bizonyos kedvezményeket nyújtsanak a fogyasztóknak, de szeptemberben lesznek Olaszországban választások, és ez fölülírhatja a keretrendszert. 

„Amit még láthatunk, hogy Ausztriában illetve Németországban már voltak pénzbeli segítségek, de ez általában két dologgal jár: egyrészt strukturálisan nem kezeli a problémát, befagyasztja a meglévő problémát, másrészt az egyszeri pénzbeli juttatás szociális értelemben kiismerhetetlenebb a magyar rezsicsökkentésnél, ami mindenkire vonatkozik, hiszen ilyen száguldó áraknál nem lehet kiszámítani, hogy mi lesz a jövőben”

– fejtegette Palóc. Az elemző a kialakult helyzet miatt elképzelhetőnek tartja, hogy akár a német társadalom is utcára fog vonulni.

Európa saját magát lavírozta ebbe a helyzetbe – utalt vissza Palóc André szavaira Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője a rádióműsorban. A továbbiakban felhívta rá a figyelmet, hogy az energiaárak megugrását az energiahordozókra is kivetni kívánt szankciók okozták.

„Ha bárki megtekint egy grafikont, amely 2022 első fél évében a gáz, az olaj és az áram tőzsdepiaci árát tartalmazza, akkor látni fogja, hogy a háború után ugyan megugrott valamilyen mértékben, de visszakorrigált, majd elég jelentős csökkenést is bemutatott a piaci ár, és az igazán nagy ugrást a szankciók bejelentése és elfogadása után mutatták az árak. Vagyis Európa magának okozta ezt a problémát. Ami még abszurdabbá teszi az egész helyzetet, hogy Oroszország jelentősen keres azzal, amit ellene akartak használni” – hangsúlyozta az elemző.

Majd így folytatta: „Németország egy különösen önsorsrontó politikát folytat ezekben a hetekben-hónapokban”, aminek okozója az elemző szerint a zöldek ideologikus megközelítése az energiahordozók tekintetében, a másik ok pedig a koalíciós bizonytalanságok, amik a tavaly felállt jelzőlámpa-koalícióban megmutatkoznak, mert a német szövetségi kormány látványosan képtelen egy következetes politikai irányvonalat kialakítani, hiszen a két kisebb koalíciós partner gyökeresen eltérően közelítik meg az energiakérdést.

A zöldek a saját eredettörténetüknek megfelelően ragaszkodnak a három megmaradt atomerőmű lekapcsolásához, ahogyan azt még a Merkel-kormány eldöntötte, míg a liberálisok egy fokkal józanabb politikát képviselve azt mondják, legalább ezt a hármat működtesse tovább a német állam, mert energiára szükség van. És ebben sem tudnak megegyezni. Ezt a bizonytalanságot viszont a tőzsde nem szereti, ezek után árdrágulás szokott következni.

Szikra Levente ehhez hozzátette, hogy a német fősodratú média eléggé zöld, pártos média, ezért teheti meg ezt a német zöld párt, és miközben Magyarországon inkább liberális médiatúlsúly érvényesül, Németországban a liberális párt gyakorlatilag közellenségnek számít a médiában, többek között azért, mert támogatja az atomenergiát.

„Az az abszurd helyzet állt elő, hogy a zöldek annyira félnek az atomenergiától, hogy szénerőműveket nyitnak újra, illetve azoknak a termelését pörgetik fel, amelyek látványosan nagyobb károkat okoznak a környezetnek és a klímapolitikának, mint az atomerőművek. Tehát az ideologikus megközelítésről megint kiderült, hogy nem állja ki a gyakorlat próbáját és a hétköznapi emberek problémáit. Nem csak arról van szó tehát, hogy az Európai Unió meghozott egy pár rossz döntést, hanem arról is, hogy a német politika önkorrekciós képessége alacsony” – értékelt Szikra.

A műsorba telefonon bejelentkező Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője azt mondta, a német energetikai politika és a kormánykoalíció is tágabb értelemben véve recseg-ropog, egyre több ellentmondás, egyre több konfliktus feszíti.

„Talán az első nagy kérdés, hogy azokat az ambiciózus vállalásokat, amelyek a megújulók tekintetében a tavaly év végi kormányprogramban szerepeltek, hogyan fogják tudni kiegyenlíteni, illetve hogyan fogják tudni azokat a rugalmassági képességeket beépíteni a villamosenergia-rendszerbe, amikre szükség lenne. Korábban ezt gáztüzelésű erőművekkel teremtették volna meg, de tavasszal Németország bejelentette, hogy 2024-ig szeretné teljesen leállítani az orosz gázbeszerzést. 

Itt önellentmondásos nyilatkozatokat is hallottunk az elmúlt időszakban, elsősorban Robert Habeck gazdasági minisztertől. Ő korábban úgy fogalmazott: Németország felkészült, hogy azonnal leállítsa az orosz gázszállításokat, de ezzel szemben azt látjuk, hogy a Gazprom júniusban csökkentette a gázszállításokat, majd később tovább csökkentett, és már ez meglehetősen problémás helyzetbe sodorta Németországot. 

A befektetői várakozások tízéves mélypontra estek, a legnagyobb gázkereskedő, az Uniper kormányzati mentőcsomagra szorult. És úgy tűnik, a 15 milliárd euró sem lesz elég, mert az ügyvezető azt mondta, hogy az első fél évben 12 milliárd eurós veszteséget szenvedtek el, és nem látható előre, mekkora veszteségük lesz az év második felében.”

Hortay Olivér a beszélgetésben utalt arra a vitára, hogy kérdéses a megmaradt három atomerőmű további rendszerben tartása, miközben a német polgárok 80 százaléka tovább üzemeltetné azokat. 

Az önkorrekcióra képtelen és ideologikus zöld politikai vezetést jól jellemzi, hogy a Wall Street Journal megírta, maradhatnak a német atomerőművek, de egy nappal később Robert Habeck egy nyilvános pódiumbeszélgetésen veszett össze a bezáráson a kormány másik tagjával, a liberális pénzügyminiszterrel. Erre a hírre a német tőzsdén újabb 20 százalékos gáz-, és 25 százalékos áramáremelkedés történt – fogalmazott Hortay.

A héten az energetikai miniszterek uniós csúcsot tartanak, és a Politicóban kiszivárgott néhány előzetes terv – erről szintén Hortay Oliver tájékoztatta Az igazság órája hallgatóit. Ez alapján egy két fázisból álló tervet akar elfogadtatni Brüsszel a tagállami vezetőkkel. Az első fázis egy árplafon lenne az európai gáztőzsdéken, vagyis maximálnák azt az árat, amin lehet még a gázzal kereskedni. 

A második fázis pedig, hogy megreformálnák az európai villamosenergia-piac működését, de ennek kapcsán Hortay arra hívta fel a figyelmet, hogy a villamosenergia-ellátás egy nagyon komplex és érzékeny piac, ezért ha nem jó eszközökkel vagy elhibázott ármeghatározással szabályozzák, akkor elképzelhető, hogy több kárt okoznak, mint hasznot.

Palóc André szerint eljutottunk odáig, hogy bár eddig vártuk volna, hogy az Európai Unió korrigáljon, most már lehet, hogy az is jobb lenne, ha nem csinál semmit, mert Brüsszel bizonyos döntései kevésbé segítettek, mint inkább ártottak a helyzetnek.

Amerikai milliárdok a baloldal kampányában

Továbbra sincsen semmilyen valós információ arról, hogy milyen forrásból, mennyit és mire költött az ellenzék és ezen belül Márki-Zay Péter mozgalma. A probléma azonban nagyon sokrétű. Az egyik, talán a legfontosabb egy jogi probléma, amely súlyos politikai kérdéseket is felvet. A magyar törvények alapján külföldről finanszírozni kampányokat nem lehet, pont a külföldi befolyásszerzés kiszűrése érdekében.

A pártok, amelyek finanszírozzák a kampányokat, semmilyen forrást nem kaphatnak külföldről, de Márki-Zay Péter mozgalma, a Mindenki Magyarországa Egyesület jogi formája szerint nem párt, hanem egyesület, ezért nem vonatkozik rá az a tilalom, ami a pártokra. De mint egyesület sem adhatja tovább a támogatást a pártoknak. 

Ha jól mérem fel a helyzetet, akkor a rendelkezésre álló információk alapján az történt, hogy a pártok helyett fizetett ki bizonyos [kampány]számlákat és kampányköltségeket ez az egyesület. Ez szürkezónás megoldás, hiszen ezzel a megoldással ugyan nem finanszíroztak pártokat, de kampányt ellenben igen, így a pártokat költségtől kímélték meg

 – mondta el Szikra Levente.

– Itt lenne az ideje, hogy kiderüljön az igazság, és Márki-Zay Péternek és a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak be kellene vallania, hogy honnan és milyen bevételeket szereztek. Az egész hozzáállás rámutat arra, miként állnak ők a korrupció kérdéséhez és a magyar demokrácia játékszabályaihoz, mert nem tisztelik a Magyar Országgyűlés által hozott törvényeket. A korrupcióellenes kék szalag elszürkült – fogalmazott Szikra Levente.

Az augusztus 31-i adást itt hallgathatják meg: 

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Julian Stratenschulte)