Érdemes óvatosan bánni az uniós gázárplafonnal

Egy politikai pánikreakcióként adott elhamarkodott döntés könnyen tovább ronthatja Európa helyzetét – figyelmeztetett a Századvég szakértője.

Lubmin, 2019. április 1. Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdõdött meg az Oroszországot Németországgal összekötõ földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bõvítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvõ Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékbõl már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették. MTI/EPA/Clemens Bilan

– A Politico információi szerint Brüsszel egységes európai árplafon bevezetésére tesz majd javaslatot a tagállamok energiaügyi minisztereinek hétfői, rendkívüli találkozóján. A hirtelen bedobott intézkedés háttere, hogy a gáz tőzsdei ára elszabadult: míg két évvel korábban stabilan 30 euró/MWh alatt mozgott, a múlt héten az irányadó holland piac 340 eurón zárt – emlékeztetett közösségi oldalára írt bejegyzésében Hortay Olivér. A Századvég energetikai üzletágának vezetője jelezte: a jelenlegi árszintek ellehetetlenítik Európa működését, ráadásul az emelkedésnek jó eséllyel nincs vége.

– Brüsszel úgy kezelné a helyzetet, hogy az Európai Unió valamennyi gáztőzsdéjére meghatároz egy maximum árat, aminél magasabb szinten nem lehet kereskedni. Az árplafon ötlete nem feltétlenül rossz, azonban nagyon alaposan végig kell számolni a lehetséges következményeit – ismertette.

A szakértő hangsúlyozta: a gázárak azért magasak Európában, mert Oroszország kevesebbet szállít, mint korábban, így a kulcskérdés Oroszország motivációja és lehetséges reakciói.

Hortay Olivér szerint a korábbi orosz magatartásra két magyarázat van. A politikai magyarázat az, hogy Oroszország a gázt politikai fegyverként használja és zsarolja vele Európát. A nyugati vezetők többsége ezen az állásponton van.

A gazdasági magyarázat a következő: miután több uniós tagállam (például Németország) bejelentette, hogy rövid időn belül leválik az orosz energiahordozóktól, Oroszországnak többé nem érdeke olyan alacsonyan tartani az árakat, hogy távol tartsa a helyettesítő termékeket (például a cseppfolyósított földgázt). Az új cél rövid távon maximalizálni az árbevételt és ez a mennyiség csökkentésével (és így az európai árak emelkedésével) lehetséges.

Hortay szerint az árplafonnak akkor lehet értelme, ha a gazdasági magyarázat az igaz, és azt várjuk, hogy a továbbiakban is ennek megfelelően viselkedik Oroszország. A tőzsdei plafon határt szabna az oroszok árbefolyásolási képességének és így – ha annak szintjét jól becsüli meg az unió – nem érné meg tovább csökkenteni a leszállított mennyiséget.

– Ha azonban az első magyarázat az igaz (vagy a második, de az intézkedés hatására Oroszország változtat korábbi magatartásán), akkor az árplafon súlyosan ronthatja Európa helyzetét – írta a szakértő.

Az üzletágvezető megjegyezte: a tőzsdei árplafon nem olyan, mint a magyar rezsicsökkentés, mert míg a szolgáltatóknak elő lehet írni ellátási kötelezettséget, a tőzsdei eladóknak nem lehet előírni, hogy mennyi terméket értékesítsenek a piacon.

Így Oroszország és más eladók is megtehetnék, hogy tovább csökkentik a mennyiséget, ami még nagyobb hiányhoz vezetne az európai piacon.

 – Az alacsonyabb árak mellett ráadásul az Európai Unió megint elveszítené árelőnyét Ázsiával szemben, így az Európába érkező cseppfolyósított gázszállítmányok egy része a jövőben Ázsia felé venné az irányt, ami tovább szűkítené a kieső orosz gáz helyettesíthetőségi lehetőségeit. A tanulság: az árplafon nem feltétlenül rossz intézkedés, de a bevezetés előtt érdemes alaposan megvizsgálni a lehetséges következményeit. Egy politikai pánikreakcióként adott elhamarkodott döntés könnyen tovább ronthatja Európa helyzetét – tette hozzá.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)