Érdemes óvatosan bánni az uniós gázárplafonnal

Egy politikai pánikreakcióként adott elhamarkodott döntés könnyen tovább ronthatja Európa helyzetét – figyelmeztetett a Századvég szakértője.

Lubmin, 2019. április 1. Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdõdött meg az Oroszországot Németországgal összekötõ földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bõvítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvõ Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékbõl már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették. MTI/EPA/Clemens Bilan

Így Oroszország és más eladók is megtehetnék, hogy tovább csökkentik a mennyiséget, ami még nagyobb hiányhoz vezetne az európai piacon.

 – Az alacsonyabb árak mellett ráadásul az Európai Unió megint elveszítené árelőnyét Ázsiával szemben, így az Európába érkező cseppfolyósított gázszállítmányok egy része a jövőben Ázsia felé venné az irányt, ami tovább szűkítené a kieső orosz gáz helyettesíthetőségi lehetőségeit. A tanulság: az árplafon nem feltétlenül rossz intézkedés, de a bevezetés előtt érdemes alaposan megvizsgálni a lehetséges következményeit. Egy politikai pánikreakcióként adott elhamarkodott döntés könnyen tovább ronthatja Európa helyzetét – tette hozzá.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)