Erőteljes harc Ukrajnában az orosz nyelv ellen

Az elmúlt tíz évben jelentős változáson ment keresztül Ukrajnában az orosz és az ukrán nyelv egyensúlya, amelyre a február végén indított háború még inkább rányomta bélyegét. Miután Oroszország megtámadta nyugati szomszédját, a posztszovjet országban egyre többen hagyják el az orosz nyelvet – többek közt anyanyelvűek is –, és egyre inkább visszaszorul az orosz nyelvű tartalmak fogyasztása is.

ODESA, UKRAINE - SEPTEMBER 13, 2022 - The To the Founders of Odesa monument that has the statue of Catherine II as its key figure is stained with red paint, Odesa, southern Ukraine.NO USE RUSSIA. NO USE BELARUS. (Photo by Yulii Zozulia / NurPhoto / NurPhoto via AFP) Fotó: NurPhoto via AFP

Egy hónappal az invázió kezdete után az ukránok 76 százaléka mondta azt, hogy az ukrán az elsődleges nyelvük és csupán minden ötödik válaszadó mondta azt, hogy többnyire még mindig oroszul beszél

– derült ki a Ratings Group ukrán közvélemény-kutató vállalat felméréséből.

A közvélemény-kutatásból kiderült, a háztartásokban egyre jobban visszaszorul az orosz nyelv használata: míg idén áprilisban a megkérdezettek 48 százaléka mondta azt, hogy otthon ukránul beszélnek, arányuk nyár végére 51 százalékra növekedett. Hasonló tendenciáról számolnak be Ukrajna keleti és déli területeiről, ahol a lakosság több mint fele mindkét nyelvet anyanyelvi szinten beszéli, azonban egyre csökken azok száma, akik a mindennapokban az orosz nyelvet használják. A felmérés arra is rámutatott, egyre nagyobb a szakadék az államnyelv kérdésében: a megkérdezettek 86 százaléka szerint az ukránnak kell maradnia az egyetlen hivatalos nyelvnek, mindössze három százalékuk támogatta az orosz mint második hivatalos nyelv bevezetését.

A szovjet Vörös Hadsereg emlékére emelt szobrot távolítanak el egy lengyelországi városban. Fotó: Maciej Luczniewski/AFP

Az adatok azért is meglepők, mert egy tíz évvel ezelőtt, 2012-ben készült felmérés során a válaszadók negyven százaléka az oroszt nevezte meg anyanyelvének és 57 százalékuk mondta azt, hogy az ukrán az elsődleges nyelvük.

Egy Harkivban született ukrán üzletember például azt mondta,

miután 2014-ben Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet, továbbra is oroszul beszélt – noha a Kreml politikájával nem értett egyet –, azonban Moszkva február végén indított háborúja után hátat fordított anyanyelvének.

Nemcsak a nyelvhasználatban, hanem a tartalomfogyasztásban is jelentős változásokat okozott az Ukrajna ellen indított háború. A Ratings Group felmérése szerint a válaszadók több mint negyven százaléka már nem néz orosz tévésorozatokat, ugyanennyien orosz zenét sem hallgatnak. Mindezek arra utalnak, hogy az ukránok igyekeznek felvenni a harcot az oroszosítással, amelynek jelei más területeken is láthatók. Az erre irányuló törekvések különösen a Krím félsziget elfoglalása után erősödtek fel.

Emberek figyelik egy szovjet emlékmű lebontását Kijevben 2022. április 26-án. Fotó: Genya Savilov/AFP

Például 2016 óta a vasútállomások és repülőterek tábláin csak ukránul és angolul közölnek információkat. Továbbá, több közigazgatási terület is igyekszik visszaszorítani az orosz kultúrát: 2018-ban a Lviv megye vezetése döntött úgy, hogy betiltják az orosz nyelvű filmek, könyvek és zenék terjesztését, amíg az orosz erők ki nem vonulnak a Krím félszigetről. A tilalmat azonban emberi jogi és alkotmányellenes okokból hatályon kívül helyezték.

Az oroszosítással szembeni harcot azonban tovább fokozta az idén kirobbantott háború: falvak és városok változtatták meg utcaneveiket, valamint szovjet és orosz műemlékeket bontottak le. A nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk volt az első olyan város, amely minden orosz eredetű helységnevet letörölt a térképről.

Egy áprilisban készült közvélemény-kutatás szerint az ukránok 76 százaléka támogatta az Oroszországhoz kapcsolódó utcák, épületek és más intézmények, létesítmények átnevezését.

Idén januárban, még a háború előtt több mint 41 millióra becsülték Ukrajna teljes lakosságát, azonban, ha a demográfiai és a nyelvi megoszlás pontos adataira vagyunk kíváncsiak, csupán az utolsó, 2001-es hivatalos népszámlálási adatokra támaszkodhatunk, a következőt ugyanis 2023-ra tervezték. A több mint húsz évvel ezelőtti felmérések arról számoltak be, az ukrajnai lakosság 67,5 százalékának ukrán az anyanyelve, az orosz ajkúak aránya pedig 29,6 százalék. Az orosz anyanyelvűek aránya már akkor is a Krím félszigeten és Donbaszban volt a legmagasabb. Szintén a 2001-es adatok arról tanúskodnak, a lakosság 77,8 százaléka vallotta magát ukrán etnikumúnak és 17,3 százalékuk sorolta magát az oroszok közé.

Borítókép: Piros festékkel öntötték le II. Katalin orosz cárnő szobrát az ukrajnai Odessza városában. (Fotó: AFP/Yulii Zozulia)