Új, a hiroshimainál 24-szer erősebb nukleáris fegyvert fejlesztene az Egyesült Államok

A gyorsan változó biztonsági környezettel indokolták a döntést.

2023. 10. 31. 20:51
F16 fighter jets from the USA landed in Jagel for air force exercise
F16 fighter jets from the USA landed in Jagel for air force exer Fotó: GEORG WENDT
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Defense News védelmi szakportálnak nyilatkozó Hans Kristensen szerint a fejlesztés valójában egy republikánusok és demokraták között régóta dúló vita végére tenne pontot. A szakember emlékeztetett rá, hogy még Barack Obama rendelte el B83-1-es, 1,2 megatonnás, tehát a Hiroshimainál nyolcvanszor erősebb, fegyverek leszerelését. A bombát azért kritizálták, mert eredetileg a mélyen beásott, megerősített célpontok megsemmisítésére hozták létre, azonban egyes szakértői vélemények szerint valójában nem alkalmas erre a feladatra, nincs értelme ennyire nagy hatóerejű fegyvert használni, ráadásul fenntartása is méregdrága, évi 52 millió dollárjába kerül az adófizetőknek. Donald Trump mindenesetre ezt a döntést visszavonta. Joe Biden jelenlegi amerikai elnök viszont újabb hátraarcot csinált, amit azonban a repunlikánusok egy része ellenez, mondván, szükség van egy ilyen erejű fegyverre is az arzenálban. 

A B61-13 tehát egyfajta kompromisszum: gyengébb, mint a B83-1-es, de jóval erősebb, mint a legmodernebb fejlesztésnek számító, de „csak” ötven kilotonnás B83-12.

 B61-es rakétaváz egy múzeumban kiállítva. (Fotó: Wikipedia)

A bejelentés mindenesetre érzékeny pillanatban érkezett: az orosz parlament alsóháza éppen múlt héten vonta vissza az atomcsendegyezmény ratifikációját. Ezzel egy időben az amerikai energiaügyi minisztérium közölte, hogy Nevadában földalatti vegyi robbanást hajtottak végre annak érdekében, hogy javítsák az Egyesült Államok képességét a kis hatóerejű nukleáris robbanások észlelésére világszerte.

Mint arra az MTI emlékeztetett, az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott, és két héttel később aláírásra megnyitott átfogó atomcsendszerződést 187 állam írta alá, közülük 178 ratifikálta is. Az atomhatalmak közül ezt eddig Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország tette meg. Az egyezményt a hatályba lépéséhez mind a 44, nukleáris technológiával rendelkező országnak ratifikálnia kellene, de közülük az Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Irán, Izrael, Egyiptom és Észak-Korea még nem lépte ezt meg.


Borítókép: Amerikai F–16-os is felszerelhető a nukleáris fegyverrel. (Fotó: Georg Wendt)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.