Az örmény–azeri békeszerződés megkötése mellett szállt síkra a hétfőn Szocsiban kiadott közös nyilatkozatában Vlagyimir Putyin orosz elnök, Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Aliyev azeri államfő. A nyilatkozat szerint
Aliyev és Pasinján megállapodott abban, hogy lemond az erő alkalmazásáról, és a kérdéseket a szuverenitás elismerése alapján oldják meg.
A három vezető hangsúlyozta az Örményország és Azerbajdzsán közötti békemegállapodás aktív előkészítésének fontosságát. A felek megállapodtak, hogy folytatják a kölcsönösen elfogadható megoldások keresését, amihez Moszkva minden lehetséges segítséget kész megadni. A felek megerősítették elkötelezettségüket a Jereván és Baku közötti kapcsolatok átfogó normalizálására vonatkozó megállapodások betartása mellett.
Az azeri és az örmény vezető üdvözölte Oroszország készségét a kapcsolatok normalizálásának előmozdítására.
A felek megállapították, hogy az orosz békefenntartók kulcsfontosságú szerepet játszanak a régió biztonságának megteremtésében.
Putyin a tárgyalásokat követően, kamerák előtt nyilatkozva, két tárgyalópartnerével egy kerekasztalnál ülve elismerte, hogy a szakértői szinten kidolgozott közös nyilatkozatból néhány dolgot végül ki kellett hagyni. Ugyanakkor hasznosnak minősítette a találkozót, amely szerinte megteremti a feltételeket a helyzet egészének rendezése felé teendő további lépésekhez.
Az orosz elnök beszámolója szerint a háromoldalú találkozó több mint két órán át tartott. Előtte külön-külön is több mint két órán át tárgyalt az örmény és az azeri vezetővel.
Az Oroszországi Föderáció mindent megtesz az Örményország és Azerbajdzsán közötti végleges rendezés érdekében
– mondta az orosz elnök, hozzátéve, hogy a felek megállapodtak a kapcsolattartás és a párbeszéd folytatásában, és tovább keresik a konfliktus lezárásához szükséges megoldásokat. Putyin szerint Oroszország, Örményország és Azerbajdzsán megmutatta, hogy képes megegyezni a jövőről, és hangsúlyozta, hogy a régióban élő összes nép érdekelt a kapcsolatok normalizálásában.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között. A terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult.
A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia.
A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szemben álló felek között azóta is voltak villongások.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub moszkvai plenáris ülésén 2022. október 27-én (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Karpuhin)
