Lapozó: Magyarország támogatja, Törökország ellenzi a skandináv NATO-csatlakozást

Rendkívüli áramszünetek kezdődtek a kijevi régióban · A spanyol szélsőbaloldal több jogot követel a nem bináris és interszexuális embereknek · Ukrajna figyelmeztette Iránt az oroszokkal való együttműködés következményeire · Magyarország támogatja a skandináv NATO-csatlakozást.

Rendkívüli áramszünetek a kijevi régióban

Rendkívüli áramszünetek kezdődtek Kijev régióban, jelentette be a DTEK Kyiv Regional Electric Networks november 2-án.

„A kijevi régióban jelentősen nőtt az áramfogyasztás. Az erősáramú berendezések tömeges baleseteinek elkerülése érdekében az NEC Ukrenergo vészleállítást rendelt el. Most kezdjük ezek megvalósítását. Felhívjuk figyelmüket, hogy a rendkívüli leállások idején a stabilizációs leállási ütemterv nem érvényes" – áll a közleményben. A hírportál megjegyzi, hogy két órával korábban a vállalat bejelentette a kijevi régió energiaellátásának teljes helyreállítását, amely az oroszok október 31-i támadása után megszakadt. Akkor háromszázezer előfizető maradt áram nélkül. November 2-án óránkénti áramszünetet vezettek be Ukrajnában. A korlátozások Kijevben, valamint az északi, középső és keleti régiókban lesznek érvényben. Később kiderült, hogy három régióban vészhelyzeti áramkikapcsolásokat vezettek be a hatóságok. 

Forrás: ua.korrespondent.net

A spanyol szélsőbaloldal több jogot követel a nem bináris és interszexuális embereknek

Bár az egyenlőségi minisztérium korábban is szorgalmazta, hogy a nem bináris és interszexuális személyek jogait törvény ismerje el, végül ezek a személyek jogairól nem szól a tavaly nyáron elfogadott transztörvény, amely elsősorban a kiskorúak nemi önrendelkezését szabályozza. A szocialisták mellett kormányzó Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) kilenc másik párttal együtt most arra akarja rávenni a kormányt, hogy a személyazonosító okmányokat és egyéb nyomtatványokat igazítsák a sokszínűség elvéhez. Módosító javaslatukban azt kérik, hogy a dokumentumokban szerepelhessenek olyan személyek adatai is, akik nem azonosítják magukat sem a férfi, sem a női nemmel (nem bináris személyek). Emellett kérik azt is, hogy a nemmel kapcsolatos információk megadása legyen mellőzhető az olyan emberek esetében, akiknek a biológiai neme nem egyértelmű (interszexuális emberek). Bár a transzneműek hormonális és sebészeti kezelésének ügyét eredetileg az autonóm régiókra bízták, a Podemos most azt is követeli, hogy az átállási folyamatokat fedezze a spanyol egészségügyi alapellátási rendszer. A Podemos javaslataira reagáltak a katalán és a baszk nacionalisták, valamint más szélsőbaloldali kis pártok is. A szocialisták hétfőn jelentették be, hogy részükről 37 módosítást terjesztenek elő, melyek közül a legfontosabb, hogy végül minden 16 éven alulinak kötelezővé tennék a bírósági eljárást ahhoz, hogy nemet váltson. Ezen az eredeti szöveg szerint csak a 12–14 éves korosztálynak kellene átesnie. A Podemos közölte, hogy semmiféle módosítást nem fogad el, ami korlátozza az LMBTQ-közösség jogait és követelik a kormánytól az ilyen típusú javaslatok visszavonását. A tavaly nyáron jóváhagyott transztörvényről várhatóan még idén szavazni fog a spanyol parlament. 

Forrás: rtve.es

Súlyos következményei lennének, ha Irán segítséget nyújtana Oroszországnak

Ukrajna figyelmeztette Iránt: súlyos következményei lennének, ha Irán segítséget nyújtana Oroszországnak. Ezt Dmitro Kuleba külügyminiszter nyilatkozta egy sajtótájékoztatón, reagálva azokra az információkra, melyek szerint Irán november elején még több légvédelmi rakétát és harci drónt tervez átadni Oroszországnak. „A lehető legobjektívebbek voltunk, most az iráni oldal jön. Korábban már elmondtam és meg fogom ismételni, hogy ha bármely ország részt vesz az orosz agresszióban és polgáraink meggyilkolásában, akkor könyörtelenek leszünk válaszlépéseinkben” – jegyezte meg Ukrajna külügyminisztere. Kuleba szerint Irán számára bölcs döntés lenne megszakítani katonai együttműködését az Orosz Föderációval. 

Forrás: ua.korrespondent.net

Magyarország támogatja, Törökország ellenzi a skandináv NATO-csatlakozást

A skandináv külügyminiszterek szerdán találkoznak Helsinkiben, hogy megvitassák Finnország és Svédország NATO-kérelmét. A harminc NATO-tagállam közül csak Törökország és Magyarország nem hagyta még jóvá Svédország kérelmét. Tobias Billström svéd külügyminiszter pozitív előrelépést lát Magyarország részéről Svédország és Finnország NATO-jelentkezése kapcsán, és kedden Sauli Niinistö finn elnök is hasonlóan nyilatkozott. A finn elnök a Twitteren azt írta, hogy telefonbeszélgetést folytatott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a NATO-ról.

„Jó, hogy Finnország számíthat Magyarországra a NATO-ratifikáció során. Várom, hogy tovább erősíthessük a finn-ugor kapcsolatot, úgyis mint szövetségesek” – írta a finn elnök a közösségi médián. A Bloomberg korábban arról számolt be, hogy Magyarország december közepén hagyja jóvá Svédország NATO-kérelmét. A tárgyalások Törökországgal is folytatódnak, és a Reuters szerint „elég jól haladnak”. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök korábban telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel a svéd NATO-ratifikációról, és konstruktívnak minősítette a beszélgetést. Kristersson korábban azt mondta, hogy kész a török fővárosba, Ankarába utazni, hogy biztosítsa Svédország NATO-tagságát. Ugyanakkor kedden a svéd köztévé stúdiójában vendégeskedő stockholmi török nagykövet élesen fogalmazott az ankarai elvárásokkal kapcsolatban. Júniusban Svédország és Finnország írásos megállapodást kötött Törökországgal, amelyben a csatlakozni kívánó skandináv országok több vállalást is tettek. Yönet Can Tezel szerint Svédországnak – a benyújtott bizonyítékok alapján – ki kell adnia azokat az embereket, akiket Törökország terroristának tart, ezt ugyanis eddig még nem tette meg. A műsorban arra a kérdésre, hogy tagja lesz-e Svédország a NATO-nak a nagykövet azt válaszolta, hogy ez Svédország hozzáállásától függ. A svéd köztévének nyilatkozó szakértő úgy véli, a nagykövet megerősítette Törökország eredeti pozícióját az üggyel kapcsolatban. Paul Levin, a Turkish Studies Intézet igazgatója azt mondta, hogy a kiadatások fontossága tekintetében nincs elmozdulás. Svédországnak a nemzetközi egyezményeknek megfelelően „gyorsan és körültekintően” kell kezelnie a Törökország által terrorgyanúsnak tartott személyek kitoloncolási kérelmét, de egyelőre semmi sem utal arra, hogy Stockholm vállalja a személyek kiadatását. 

Forrás: SVT, SVT

Képjavaslat: Sauli Niinistö finn elnök (Fotó: MTI/EPA/NTB/Terje Pedersen)