A német választók kétharmada elégedetlen a szövetségi kormány munkájával – mutatta ki egy szerdán ismertetett felmérés, amelyet a Scholz-kormány hivatalba lépésének első évfordulójára készítettek.
A YouGov közvélemény-kutató társaság felmérése szerint a választók 33 százaléka elégedetlen, további 33 százaléka pedig nagyon elégedetlen a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) kormányával. Az elégedettek aránya 23 százalék, a nagyon elégedetteké csupán három százalék.
A koalíció vezető ereje, az SPD táborában nagyjából egyenlő, 48:47 százalékos az első év eredményeivel elégedettek és elégedetlenek aránya. A Zöldek szavazóinál a többség, 56 százalék sikeresnek tartja az Olaf Scholz vezette kormányt. Az elégedettek aránya a liberális szavazóknál a legalacsonyabb, 26 százalékos.
A pártok színei (SPD: vörös, Zöldek: zöld, FDP: sárga) alapján közlekedésilámpa-koalíciónak (Ampelkoalition) is nevezett kormány munkájával maga a kancellár is csak mérsékelten elégedett, legalábbis erre utal, hogy a szerdai kormányülésen mérsékelt cukortartalmú édességgel, egy-egy tábla étcsokoládéval lepte meg minisztereit.
Ugyanakkor pozitív mérleget vont a közös munkáról, mint mondta, „sokat elértünk és sok mindent megoldottunk” – idézték német hírportálok a tanácskozás elején elmondott kancellári köszöntőt, hozzátéve, hogy az Ampelmann márkájú csokoládé nagy derültséget keltett a kormánytagok körében.
Olaf Scholz választói megítélése kismértékben jobb a kormányénál, a munkájával elégedetlenek aránya 66 százalék helyett 64 százalék, az elégedetteké 26 százalék helyett 29 százalék. Azonban elődjével, a 16 évi kormányzás után visszavonult Angela Merkellel összehasonlítva nem felé billen a mérleg; a többség, 51 százalék szerint Angela Merkel teljesített jobban a kormányfői tisztségben, és csak 19 százalék tartja jobb kancellárnak az SPD politikusát.
A szociáldemokraták táborában is inkább az előző kancellár munkáját értékelik, az elégedettségi arány 39:37 százalék Angela Merkel javára.
Olaf Scholz és kormányának tagjai 2021. december 8-án tették le a hivatali esküt. A kancellár mellett hét SPD-s, hat zöldpárti és négy FDP-s miniszterből álló kabinet első éve szinte teljes egészében az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggő krízisek, köztük az energiaválság és az általános drágulás hatásainak kezelésének jegyében telt el. Az intézkedések közül kiemelkedik a megélhetési költségek növekedésének ellensúlyozására indított programok sora, amelyekre mintegy 300 milliárd eurót – a magyar hazai össztermék (GDP) nagyjából kétszeresének megfelelő összeget – fordítanak.
