Így reagált arra az államfő a hírre, miszerint a Wagner toborzást folytat Szerbiában, a Russia Today orosz állami portál pedig rendszeresen közli a toborzó felhívásokat ukrajnai harcra, és a jelentkezőknek vonzó ellentételezést kínál. Alekszandar Vucsics ugyanakkor tagadta, hogy a Wagner-csoport tagjai az országban tartózkodnának.
A szerb elnök szerint az orosz hozzáállás nem tisztességes a baráti Szerbiával szemben annak fényében, hogy köztudott: Szerbia tiltja a részvételt külföldi harcokban.
A hatályos törvények szerint a külföldi harcokban részt vevő szerb állampolgárokra hazatérésüket követően súlyos, akár tíz évig terjedő börtönbüntetés várhat. Szerb állampolgárok 2014 és 2015 során, a Krím elcsatolását követően is harcoltak már az oroszok oldalán az ukránok ellen.
A Wagner zsoldoscsoportot és alapítóját, Jevgenyij Prigozsint évek óta amerikai szankciók sújtják, és Washington az utóbbi időben további erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a Wagner ne tudjon fegyverekhez jutni. Az Egyesült Államokon kívül más nyugati országok és ENSZ-szakértők is számos, afrikai országokban elkövetett jogsértéssel vádolják a csoport fegyvereseit. Hírszerzési jelentések szerint a csoport többtucatnyi országban aktív, főként Afrikában.
Az európai uniós tagjelölt Szerbia nem csatlakozott a Moszkva elleni szankciókhoz. Szerbiát és Oroszországot vallási, történelmi és kulturális kapcsolatok kötik össze, és Belgrád teljes mértékben az orosz földgázellátástól függ.
A Wagner-csoport olyan katonai magánvállalat – magánhadsereg– , amely „profitorientált alapon olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyeket korábban a nemzeti hadseregek végeztek. Ellátnak katonai kiképzést, hírszerzést, logisztikát, támadóharcot, illetve a konfliktuszónán belüli biztonsági feladatokat” – fogalmaz a Biztonságpolitika.hu összefoglalója. Félkatonai szervezetként az orosz kormánnyal együttműködik Oroszország külső érdekeinek védelméért.
Borítókép: Alekszandar Vucsics (Fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic)
