Nem töröljük le a TikTok-ot, abszurd lenne elhagyni a legnagyobb növekedésű közösségi oldalt, még akkor is, ha a kínaiak kémkedésre használják azt
– idézte a brüsszeli Politico hírportál Pedro Lópezt, az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportjának szóvivőjét.
Hozzátette: még nem kaptak hivatalos értesítést a döntésről, de szerinte az EP-nek inkább saját TikTok-fiókot kellene létrehoznia, amellyel az álhírek ellen is harcolhatna.
A nyugati intézményeket és kormányokat egyre jobban aggasztják azok a bizonyítékok, amelyek arra utalnak, hogy a kínai technológiai vállalatok a világszerte összegyűjtött hatalmas mennyiségű felhasználói adattal segítik a kínai hírszerző szolgálatok tevékenységét. Hasonló vádak már a kínai térfigyelő kamerák esetében is felmerültek. Sőt egyes vádak szerint a TikTok segítségével a kínai kormány hamis információkat terjeszthet, ami esetleg befolyásolhatja a politikai diskurzust és a választási eredményeket is világszerte.
Amerika egy lépéssel előrébb
A tengerentúlon már tavaly decemberben betiltották a TikTok-ot az összes szövetségi kormányzati eszközön, ugyancsak hírszerző tevékenységre hivatkozva. Időközben pedig már több amerikai állam és egyetem is hasonló szigorításokat vezetett be saját hatáskörében.
Hétfőn a Fehér Ház harminc napot adott a szövetségi ügynökségéknek a TikTok eltávolítására minden kormányzati eszközről.
A TikTok minden esetben visszautasította az adatszivárogtatási vádakat, és egyeztetésre szólított fel, míg az amerikai tilalmakat politikai színháznak minősítette. Brooke Oberwetter, a TikTok amerikai szóvivője cenzúrát emlegetett, miközben Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője hatalommal való visszaélést.
Mennyire lehet elbizonytalanodva az a szuperhatalom, amely ennyire fél a fiatalok kedvenc alkalmazásától?
– gúnyolódott Ning.
Noha már a TikTok megjelenésekor is felmerültek adatszivárgási problémák, rámutatva annak kibervédelmi aggályaira, a kínai alkalmazás értékét mára több tíz milliárd dollárra teszik. Szakértők szerint az ilyen közösségimédia-alkalmazásnál szinte mindig felmerülnek adatszivárgási problémák, míg a felületek egyfajta „soft power”-ként is kezelendők, így a TikTok elleni „hadjárat” egyúttal a kínai–amerikai hatalmi vetélkedés része.
A TikTok teljes tiltása
A Fehér Ház a kongresszussal közösen egy olyan javaslaton dolgozik, amely az egész Egyesült Államokban betiltaná a TikTok-ot, ezzel ellehetetlenítve százmillió amerikai felhasználóját.
A Biden-adminisztráció célja megakadályozni, hogy a digitális technológián keresztül külföldi hatalmak az amerikaiak adataihoz férhessenek hozzá, ezzel nemzetbiztonsági kockázatot okozva – mondta Olivia Dalton, a Fehér Ház sajtótitkára tegnap.
A minap a képviselőház külügyi bizottsága már meg is szavazta a javaslatot, amely várhatóan a teljes plénum előtt is megerősítést nyer.
A kérdésben alapvetően kétpárti konszenzus mutatkozik, de néhány demokrata politikus, köztük például Gregory Meeks ellenzi a jogszabályt, amely szerinte aláásná Amerika hitelességét, cégeket terelne Kína érdekszférájába, munkahelyeket tenne tönkre és szembemenne a szólásszabadság értékével.
Liberális lobbiszervezetek (például az ACLU) ugyancsak a szólás- és véleményszabadság megsértését, a cenzúrát és az alkotmányos jog sérelmét emelik ki a törvény kapcsán.
Úgy tűnik azonban, az európai és amerikai intézmények nincsenek egyedül a nemzetbiztonsági aggályaikkal. A TikTok ellen részleges – főleg a kormányzati munkát érintő – tilalmat hoztak Dániában, Kanadában, Tajvanon, Indonéziában, Bangladesen, Pakisztánban, illetve az Egyesült Királyságban, míg Indiában teljes tilalmat rendeltek el a TikTok ellen.
