Moszkva fondorlatként értékeli, hogy Koppenhága megtagadja tőle a részvétel jogát az Északi Áramlat csővezetékek felrobbantásának kivizsgálásában – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön a Rosszija 1 tévécsatornán.
Ez egy machináció, igazi átverés, még csak nem is piramisjáték. Egy olcsó trükk, amelyre véleményem szerint már régóta senki sem vevő, az egészet csak önmaguknak játsszák meg
– fogalmazott a szóvivő.
Zaharova szerint a nyugati országok mindig igyekeznek eltemetni és eltakarítani a hasonló történeteket. Szerinte ennek az az oka, hogy sok pénz forog kockán. Hozzátette, hogy a csővezetékek felrobbantásának története nem ezzel fog véget érni.
A The Local című angol nyelvű dán hírportál Lars Lekke Rasmussen dán külügyminiszterre hivatkozva arról számolt be, hogy Koppenhága nem fogja megengedni Moszkvának a részvételt az Északi Áramlat csővezetékek elleni robbantásos támadás kivizsgálásában. A tárcavezető arra hivatkozott, hogy országa, valamint Svédország és Németország jogállam, ezért megbízható. – Dánia, Svédország és Németország mind jogállam, és a vizsgálatainkban meg lehet bízni – idézte a portál Rasmussent
Megmondtuk az oroszoknak, hogy ezt alaposan ki fogjuk vizsgálni. És ha befejeztük, akkor közölni fogjuk a vizsgálat eredményét
– mondta a miniszter.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden közölte: Oroszország azt javasolta Dániának, hogy alakuljon nemzetközi szakértői csoport a történtek kivizsgálására, de, mint mondta, homályos választ kapott. Azt is mondta, hogy a Gazprom, amikor a robbantás helyszínére engedték, egy robbanószerkezet antennájának tekinthető tárgyat talált a csőnél, a történtektől mintegy 30 kilométerre.
Moszkvának nincs módja saját vizsgálati eljárást indítani, mert szakértőit nem engedik az általa terrorcselekménynek minősített incidens helyszínére.
Egy tavaly szeptember végén elkövetett szabotázscselekmény megrongálta a Balti-tenger fenekén lefektetett mindkét orosz exportvezetékpárt, az Északi Áramlatot és az Északi Áramlat 2-t. Az ügyben Svédország, Dánia és Németország vizsgálatot folytat, de még nem jutottak konkrét eredményre. A robbantásokkal kapcsolatban egymásnak ellentmondó tényfeltáró anyagok jelentek meg a nemzetközi sajtóban, az amerikai kormányt, illetve egy ukránbarát, de Kijevvel hivatalos kapcsolatban nem álló csoportot nevezve meg felelősnek. Washington és Kijev tagadta, hogy köze lenne az incidenshez, Moszkva pedig a második verziót valószínűtlennek nevezte.
