A hirosimai atomtámadás túlélői közül sokan dühösek és csalódottak a világ legfejlettebb országait tömörítő szervezet, a G7 vasárnapi zárónyilatkozata miatt, amelyben a szervezethez tartozó országok vezetői kiállnak az elrettentő célú nukleáris fegyverek hadrendben tartása mellett, és egy szót sem ejtettek a nukleáris fegyverek gyártását és birtoklását tiltó ENSZ-egyezményről. Kisida Fumio japán miniszterelnök az 1945. augusztus 6-án ledobott amerikai atombomba által földig rombolt nyugat-japán városban rendezett csúcstalálkozót egy olyan lehetőségnek nevezte, amely az atomfegyverek nélküli világ előmozdítását szolgálhatja.
A második világháború végén még csak 13 éves, és ma már Kanadában élő, jelenleg 91 éves Setsuko Thurlow vasárnap este hatalmas kudarcnak nevezte a G7-ek háromnapos csúcstalálkozóját, és az atomtámadás túlélőit semmibe vevő, valamint Isten elleni véteknek nevezte a még péntek este kiadott, a nukleáris leszerelés fontosságáról szóló hirosimai G7-zárónyilatkozatot (Hiroshima Vision on Nuclear Disarmament).
Az atom- és hidrogénbomba-támadások áldozatainak szervezeteit tömörítő japán ernyőszervezet (Japan Confederation of A- and H-Bomb Sufferers Organizations) szerint a G7-csúcs elvette az emberektől a nukleáris leszerelés reményét, és ehelyett olyan értekezletté vált, amely háborút szít azzal, hogy a nukleáris elrettentést és a nukleáris védőernyő nyújtotta biztonságot támogatja. „Az atomfegyverek a végső gonoszt jelentik, és nem férnek meg az emberiséggel” – fogalmazott Dzsiro Hamaszumi, a japán ernyőszervezet főtitkárhelyettese egy online sajtótájékoztatón.
Egy atomtámadás túlélőjeként a végtelenségig fel vagyok háborodva
– jelentette ki a 77 éves Hamaszumi, utalva arra, hogy a G7-zárónyilatkozat meg sem említette a túlélőket vagy a nukleáris fegyverek használatát tiltó ENSZ-egyezményt, ezzel szemben támogatta a nukleáris elrettentés gondolatát.
„Mi volt az értelme akkor annak, hogy Hirosimában rendezték a csúcstalálkozót?” – tette fel a kérdést Hamaszumi, akivel édesanyja még csak terhes volt a hirosimai atomtámadás idején. Az atomtámadások túlélői már régóta sürgetik, hogy Japán írja alá az ide vágó ENSZ-egyezményt, amely 2021-ben annak ellenére hatályba lépett, hogy az atomfegyverekkel rendelkező nagyhatalmak nem hajlandók aláírni a megállapodást. Tokió azért vonakodik ezt megtenni, mert Japán biztonságának fontos részét képezi az Egyesült Államok által nyújtott nukleáris védőernyő, amelyet a második világháború befejezése óta fennálló katonai szövetség keretében biztosít a 125 millió lakosú kelet-ázsiai szigetországnak.
Borítókép: Tüntetők vonulnak fel a japán Hirosimában, a G7-csúcstalálkozónak otthont adó városban 2023. május 20-án (Fotó: AFP/Anadolu Agency/David Mareuil)
