A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén közölte, hogy azért kérte a felszólalás lehetőségét a kontinens legszélesebb körű politikai platformján, mert hisz a párbeszéd fontosságában, még ha az általa elmondottakkal a vita résztvevőinek jelentős része valószínűleg nem is fog egyetérteni.
Kiemelte, hogy Európa a második világháború óta a legsúlyosabb gazdasági és biztonsági kihívásokkal néz szembe jelenleg, és a legégetőbb kérdés, hogy a globális kihatásokkal járó, de regionális fegyveres konfliktus nem szélesedik-e ki világháborúvá.
Leszögezte: bár egyes európai vezetők „háborús pszichózistól” szenvednek, az emberek semennyiben nem felelősek az ukrajnai háborúért, mégis mindenki fizeti annak árát az egekbe szökő infláció miatt.
„Egy évvel és négy hónappal ezelőtt tört ki a háború, és ezen idő alatt Európa nem tudott véget vetni neki, nem sikerült békét teremteni, az eszkaláció veszélye minden korábbinál magasabb, mélyponton van a versenyképességünk is” – sorolta.
Hangsúlyozta, hogy Európa két nagy hibát követett el; egyrészt egyre mélyebbre ásta magát a szankciós politikában, másrészt nem utasította vissza a versenyt a világ vezető katonai szuperhatalmának számító Egyesült Államokkal abban, hogy ki tud jelentősebb hadi támogatást nyújtani Ukrajnának.
Szijjártó Péter ennek kapcsán szóvá tette, hogy noha a háború Európában zajlik, így itt kell szembenézni a legsúlyosabb következményekkel, ennek ellenére is rendkívül veszélyes spirálba került a kontinens.
„Minél több fegyver kerül Ukrajnába, annál tovább fog tartani a háború, és minél tovább tart a háború, annál több ember hal meg”
– fogalmazott.
„A nemzetközi közösség legfontosabb feladata ma az emberéletek mentése kellene legyen, ami kizárólag béke útján lehetséges” – tette hozzá.