Magyarország nemmel szavaz a villamosenergia-piaci reformról szóló európai bizottsági javaslatra, az ugyanis elvenné a tagállamok kormányainak azon jogát, hogy alacsonyan tartsák a rezsiköltségeket − közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s energiaügyi tanácsülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján aláhúzta, hogy az ukrajnai háború és a szankciós válaszok miatt a kontinens energiapiacán továbbra is rendkívül törékeny a helyzet, a földgáz ára újra emelkedik, még ha jóval alatta is van a tavalyi csúcsnak, bőven a történelmi átlag felett van.
Nem épülnek ki elég gyorsan a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadásához szükséges kapacitások, miközben a kereslet újabb lendületet vett Kelet-Ázsiában a koronavírus-járvány miatti korlátozások feloldásával, illetve az időjárás is komoly bizonytalansági tényező, nemcsak a következő téllel, hanem az idei nyáron szükséges vízfelhasználással kapcsolatban is − sorolta.
Ebben a helyzetben a magyar kormánynak a célja és a felelőssége kettős. Először is, biztosítanunk kell Magyarország energiaellátásának stabilitását, másrészt pedig biztosítanunk kell a rezsicsökkentés eredményeinek megvédését
− szögezte le. − Sajnos a közelmúltban Brüsszelből komoly támadás indult a magyar rezsicsökkentés ellen, és a magyar rezsicsökkentés elleni brüsszeli támadásnak ma a jogszabályi előterjesztésével is itt szembetaláltuk magunkat − tette hozzá a most megkezdett, villamosenergia-piaci reformról szóló vita kapcsán. Majd kifejtette, hogy az Európai Bizottság javaslata elvenné a tagállamok jogát, hogy megvédjék a saját polgáraikat a magas energiapiaci áraktól, Brüsszel magához akarja venni a jogot, hogy eldöntse, mikor van energiaválsághelyzet, s hogy ekkor engedélyezi-e egy-egy államnak a rezsicsökkentés bevezetését. Szavai szerint ez rendkívül súlyos visszalépés lenne a jelenlegi helyzetből.
Ez azért nonszensz, mert az elmúlt időszak egyik legfőbb tanulsága pont az volt, hogy a tagállamok, az országok helyzetfelismerése és gyors reakciója tud segíteni
− vélekedett. − A tagállamok saját döntései jelentik a megoldást a nehézségekre. Nem a brüsszeli, rendkívül hosszú, rendkívül nehézkes, rendkívül bürokratikus eljárások − közölte.