Magyarország nemmel szavaz a villamosenergia-piaci reformról szóló európai bizottsági javaslatra, az ugyanis elvenné a tagállamok kormányainak azon jogát, hogy alacsonyan tartsák a rezsiköltségeket − közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s energiaügyi tanácsülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján aláhúzta, hogy az ukrajnai háború és a szankciós válaszok miatt a kontinens energiapiacán továbbra is rendkívül törékeny a helyzet, a földgáz ára újra emelkedik, még ha jóval alatta is van a tavalyi csúcsnak, bőven a történelmi átlag felett van.
Nem épülnek ki elég gyorsan a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadásához szükséges kapacitások, miközben a kereslet újabb lendületet vett Kelet-Ázsiában a koronavírus-járvány miatti korlátozások feloldásával, illetve az időjárás is komoly bizonytalansági tényező, nemcsak a következő téllel, hanem az idei nyáron szükséges vízfelhasználással kapcsolatban is − sorolta.
Ebben a helyzetben a magyar kormánynak a célja és a felelőssége kettős. Először is, biztosítanunk kell Magyarország energiaellátásának stabilitását, másrészt pedig biztosítanunk kell a rezsicsökkentés eredményeinek megvédését
− szögezte le. − Sajnos a közelmúltban Brüsszelből komoly támadás indult a magyar rezsicsökkentés ellen, és a magyar rezsicsökkentés elleni brüsszeli támadásnak ma a jogszabályi előterjesztésével is itt szembetaláltuk magunkat − tette hozzá a most megkezdett, villamosenergia-piaci reformról szóló vita kapcsán. Majd kifejtette, hogy az Európai Bizottság javaslata elvenné a tagállamok jogát, hogy megvédjék a saját polgáraikat a magas energiapiaci áraktól, Brüsszel magához akarja venni a jogot, hogy eldöntse, mikor van energiaválsághelyzet, s hogy ekkor engedélyezi-e egy-egy államnak a rezsicsökkentés bevezetését. Szavai szerint ez rendkívül súlyos visszalépés lenne a jelenlegi helyzetből.
Ez azért nonszensz, mert az elmúlt időszak egyik legfőbb tanulsága pont az volt, hogy a tagállamok, az országok helyzetfelismerése és gyors reakciója tud segíteni
− vélekedett. − A tagállamok saját döntései jelentik a megoldást a nehézségekre. Nem a brüsszeli, rendkívül hosszú, rendkívül nehézkes, rendkívül bürokratikus eljárások − közölte.
Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy Magyarország korábban az Európai Bíróságon is pert nyert ebben az ügyben, és ez is mutatja, hogy a brüsszeli testületnek nincs joga ezen nemzeti kompetencia elvételére. − Mi, magyarok ragaszkodunk ehhez a nemzeti hatáskörünkhöz, ragaszkodunk ahhoz, hogy mi magunk dönthessük el, hogy mikor alkalmazunk csökkentett rezsiárakat − fogalmazott.
Európában a magyar emberek fizetik a legalacsonyabb rezsiárakat. És mi ezt a helyzetet fenn akarjuk és fenn is fogjuk tartani
− figyelmeztetett. − Számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy Brüsszelből elvegyék ezt a jogunkat, ezért természetesen nemmel fogunk szavazni a villamosenergia-piaci reform tervezetére − fűzte hozzá.
Erős atomenergia-koalíció
A miniszter a nukleáris energia kérdését illető szembenállásra is kitért, s rámutatott, hogy a támadások nem ültek el, de Franciaország vezetésével elég erős atomenergia-koalíció jött létre többek között Magyarország részvételével. − Nukleáris energia nélkül nincs ellátásbiztonság Európában, enélkül a környezetvédelmi célkitűzéseink elérése is teljes egészében lehetetlen − jelentette ki, aláhúzva, hogy a német kormány ezúttal is előállt azzal a kezdeményezéssel, hogy szankciókat kellene bevezetni az orosz Roszatommal szemben.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország villamosenergia-felhasználásának felét a paksi erőmű fedezi, így ha ez a javaslat formálisan is napirendre kerül, akkor azt a kormány a leghatározottabban ellenezni fogja.
Ahogyan most több kollégával is beszéltem, úgy világos, hogy ebben abszolút nem vagyunk egyedül
− mondta. Kiemelte, hogy a német érvelés szerint az orosz nukleáris ipar elleni szankciók Ukrajnát segítenék. − Természetesen tiszteletben tartjuk Ukrajna érdekét, csak mi azt gondoljuk, hogy egy európai uniós döntés esetében az európai uniós tagországok érdeke sokkal nagyobb súllyal kéne, hogy latba essen, mint a nem európai uniós országok érdeke − fogalmazott.
Feltöltött földgáztárolók
Szijjártó Péter végül szót ejtett a következő fűtési időszakra való felkészülésről is, aláhúzta, hogy ebben Magyarország jobban áll az európai átlagnál, hazánkban a földgáztárolók töltöttsége már most az éves fogyasztás 39 százalékát fedezi, szemben a kontinensen regisztrált 22 százalékkal. Fontosnak nevezte a kritikus energetikai infrastruktúra védelmét, mivel nonszensz, hogy pár hónapja terrortámadás érte az Északi Áramlat gázvezetéket, és máig mindenki látványosan és feltűnően kerüli ennek a kivizsgálását, ezért a Török Áramlat megerősített védelmére van szükség.
Kiemelte: emellett fejleszteni kell a délkelet-európai szállítási útvonalakat, ugyanis ez elengedhetetlen lenne a diverzifikációhoz.
Mivel ez fizikai kérdés, nem politikai álmok kérdése, ezért itt is felelőssége van az Európai Bizottságnak
− tudatta. Valamint fellépésre szólította fel Brüsszelt az ellen, hogy egyes EU-s tagállamok és harmadik országok meglehetősen koordináltnak tűnő módon, abszolút igazságtalan mértékben emelik a tranzitdíjakat. − Ez nem egy baráti, nem egy korrekt és nem a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést feltételező gesztus − szögezte le.
