Fontos az elméleti tudás, a kutatás, de fontos a gyakorlati tapasztalat megosztása, a közös tervek kialakítása és az, hogy Maros, Hargita és Kovászna megye közösen, Székelyföldként szerepeljen a turisztikai ajánlatokban, egymást segítve vonzza a turistákat a térségbe – hangzott el szombaton a Marosvásárhelyen tartott Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján című konferencián – írja a Székelyhon.ro.
Neves magyarországi és tapasztalt helyi szakemberek vettek részt a szombati műhelymegbeszélésen, amelynek az volt a célja, hogy végre
elinduljon a közös tervezés a három megye szakemberei között, de az is, hogy meghallgassák a tapasztalt magyarországi szakembereket, akik sikeresen felfuttattak egy-egy vidéket, dolgoznak a turizmus fejlődéséért.
A találkozó kezdeményezője, Tóth-Batizán Emese Emőke, a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottságának tagja, a Transylvania Bloom Initiative Egyesület képviselője a Székelyhonnak elmondta, hogy 2010-ben a doktori tanulmányai során kezdett Székelyföld turizmusával foglalkozni, és az évek során többféle problémával találkozott, amelyet egyszerűen lehetne orvosolni, ha a turisztikával foglalkozók összefognak.
„Úgy gondolom, hogy az elméleti tudást, ami már felgyűlt, nem szabad kihagyni, amikor turizmusról beszélünk, hiszen kell egyfajta elméleti beágyazódottság. Erre adott lehetőséget ez a konferencia, de emellett persze szó volt a pályázati lehetőségekről, és jó gyakorlatokat is megvizsgáltunk.
Kidolgoztam egy modellt, ami valós elmozdulást eredményezhet a székelyföldi turizmusban, ezt is bemutattam.
Ennek alapján rendkívül fontos a bizalom, az együttműködés, a hálózatban való gondolkozás, a versenyképesség, a hagyományok megőrzése, felmutatása, megfelelő csomagolása. Kimondottan örvednek, hogy meghívásunkra Maros, Hargita és Kovászna megyei, turizmusban érdekelt szakemberek jöttek el, akik felismerték, hogy Székelyföld egyként kell turizmust fejlesszen, turistákat vonzzon” – magyarázta.
Közösen kell tervezni, Székelyföld közösen kell tervezzen – vélekedett Szántó Lóránt, a Visit Maros vezetője is, aki indulópontként jellemezte a konferenciát, amelyen olyanok vesznek részt, akik felismerték, hogy a három megye együtt kell kidolgozza a turisztikai stratégiát.
„Eddig főként megérzés után dolgozott mindenki, de nyilvánvaló, hogy kell a stratégia, kell a közös tervezés”
– érvelt.
A szakember szerint a Visit Marosnak csak összehangoló, összekötő szerepe van, próbál rámutatni olyan elemekre, amelyeket érdemes kihasználni, javaslatokat tesz, amelyeket a turisztikai, gazdasági szereplők jó esetben meghallgatnak.
Véleménye szerint több területen tudna Maros megye fejlődni, hiszen az idényben Marosvásárhely, Szováta és Segesvár is tele van turistákkal. Azonban gondolkozni kell azon, hogy hogyan lehet itt tartani minél hosszabb ideig a vendégeket, hogyan lehet a szezonalitást átváltani.
Meg kellene jelenjenek azok a szolgáltatások – élményparkok, vízi paradicsomok, élményt adó helyek – is, amelyek vonzóvá teszik és itt marasztalják a turistákat.
Szántó Lóránt szerint hiányzik Maros megyében a nemzetközi cégek – szállodák, vendéglők – jelenléte, amelyek idevonzanánk a turistákat.
Fontos, hogy a gyakorlat találkozzon az elmélettel, és ez a konferencia erre kiváló lehetőség – nyilatkozta a Székelyhon érdeklődésére László Endre, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Székelyföldi TDM Klaszter vezetője, aki elmondta, hogy
most a törvény is lehetővé teszi, hogy a három megyei szervezet, a Visit Maros, Hargita és Kovászna közösen dolgozzon.
A turistát nem érdekli, hogy hol van a megyehatár, ezért egységesen kell kialakítani a programokat. Erre már van egy jó példa, hiszen
a Székelyföld egységes standdal mutatkozik be romániai és magyarországi turisztikai vásárokon.
Ki kell használni a marosvásárhelyi és a kolozsvári repteret, de a hamarosan nyíló brassói légi kikötőt is, be kell vonzani minél több látogatót, akár német ajkú turistákat Brassó és Szeben megyéből – vázolta.
A szombati konferencián többek között Michalkó Gábor, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának professzora is előadást tartott, aki arról beszélt, hogyan válhat egy település jó hellyé, turistákat vonzó célponttá. Mint kiemelte, mindnyájunk számára azok a jó helyek, ahol otthonosan érezzük magunkat, ahová visszavágyunk, esetleg ott le is telepednénk. Azok válnak igazán jó hellyé, amelyekről beszélnek az emberek, posztolnak a közösségi hálókon, amelyeket egymásnak ajánlanak.
A jó hellyé válást segítheti egy-egy neves cím elnyerése, például ha a világörökség részeként tartják nyilván a települést vagy egy-egy részét, illetve Európa kulturális fővárosa lesz.
Példaként említette: az a tény, hogy Marosvásárhelyen az állatkertet évente háromszázezer látogató keresi fel, már komoly turisztikai potenciál, erre építeni lehet.
A konferencián a beszélgetésekből kiderült:
azok lesznek igazán jó helyekké, ahol „jó fej” emberek vannak, akik szívvel-lélekkel végzik a munkájukat.
Csakis akkor lesz a turisták számára vonzó egy-egy település vagy régió, ha az ott élő emberek is szeretik azt. Ha élhető egy település, ha van hol kikapcsolódni, szórakozni, sportolni, akkor az a turista számára is jó hellyé válik.
A történetek meséléséről, közzétételéről, a szelfik készítéséről is szó volt, hiszen ma minél több alkalommal jelenik meg valamiről egy kis, aranyos történet vagy egy fotó, annál érdekesebbé válik a többiek számára, annál inkább kívánkoznak majd ők is oda.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy hasonló műhelybeszélgetéseket a közeljövőben is szervezni kell, lehetőséget biztosítva mindenkinek, aki a székelyföldi turizmusban érdekelt, hogy elmondja meglátását, elképzelését, terveit.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
