Brüsszel egy város méretű migránsgettót kényszerítene Magyarországra

Az unió javaslata szerint Magyarországnak a határon kellene ellátnia a migránsokat, amíg a menedékkérelmüket elbírálják. Javaslatuk szerint csaknem tízezer bevándorlót kellene egyidejűleg ellátnunk. Hazánk kapná a legnagyobb terhet, a görögöknek és a bolgároknak sokkal kevesebb migránsról kellene gondoskodniuk. Brüsszel emellett a már korábban betelepülteket is újraosztaná. Orbán Viktor a puccsszerű lépés helyett a magyar modellt ajánlja. A miniszterelnök szerint inkább a menedékkérelmeket az EU-n kívül kell elbírálni és segíteni kell a kibocsátó, szegényebb országokat, elsősorban Afrikában.

Blazuj, 2020. június 19. Illegális bevándorlók Szarajevó egyik elõvárosa, Blazuj egykori laktanyájában 2020. június 19-én. A legutóbbi hivatalos adatok szerint több mint hatezer illegálisan érkezett és az Európai Unió gazdagabb államaiba igyekvõ migráns tartózkodik Boszniában. MTI/EPA/Fehim Demir Fotó: Fehim Demir

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel interjút adott a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ahol egyebek között kitért a migráció kérdésére is. A kormányfő megdöbbenésének adott hangot, hogy az európai tervek szerint migránsgettókat kellene felhúzni Magyarország déli határán.

Az eddig nyilvánosságra került információk alapján kirajzolódik a kép, hogy miként is működne az unió javaslata. A nagyobb tagállamok által kialakított kompromisszumos modell úgynevezett felelősségi pillére alapján a menedékkérelmek átvétele a határon továbbra is kötelező lesz, a menekültügyi eljárást 12 hét alatt kell lefolytatni. Amennyiben nem születik jogerős döntés ezen idő alatt, illetve a kitoloncolást sem lehet végrehajtani, a migránsokat be kell engedni az adott tagállam területére.

Minderre ki kell alakítani a megfelelő képlet alapján egyfajta kapacitást. Ez a miniszterelnök által említett migránsgettó, ami Magyarország esetében 8511 migráns egyidejű befogadását lehetővé tevő tábor lenne, és ennyi kérelem egyidejű elbírálására is fenn kellene tartani egy állami apparátust állandó jelleggel. Ha ez a kapacitás megtelik, akkor ideiglenesen fel lehetne függeszteni a menedékkérelmek elbírálását, a 8511 fős szám négyszeresének elérése után pedig teljesen meg lehetne szüntetni a menedékkérelmek elbírálását az adott esztendőben.

A tervek egy legvisszásabb pontja, hogy a kötelezően kialakítandó – brüsszeli bürokrata kifejezéssel – kapacitás mértéke Magyarország esetében jóval meghaladná az összes többi tagállam ez irányú kötelezettségét – a teljes uniós kapacitásszám 28,3 százalékáért felelne hazánk. Eközben a Magyarország felé vezető nyugat-balkáni migrációs útvonal frontvonalában lévő Görögországot csupán 1035 fős, Bulgáriát pedig 516 fős kapacitásszám fenntartása terhelné a kevés bejelentett illegális határátlépésszám eredményeképpen. Ez az arány nyilvánvalóvá teszi, hogy a terv egyértelműen hazánk megbüntetését célozza, hiszen egyvárosnyi migránst kellene folyamatosan ellátnunk, ráadásul a terv készítői szerint egy esetleges úgynevezett migrációs vészhelyzetben a kiszabott kvóták meg is többszöröződhetnének.

Akár további terheket is róhat Magyarországra, hogy még nincs eldöntve, hogy a menedékkérelem elbírálása után milyen felelősséget visel a migránsokért egy-egy tagállam. A jelenlegi kompromisszum alapján a helyzet úgy néz ki, hogy egy Görögországban belépett, majd Szerbiába továbbállt és ott tartózkodó kérelmezőért Görögország felelőssége kilenc hónap után szűnne meg.

Migránskvóták újratöltve

Fontos hangsúlyozni, hogy a migránstáborok létrehozásán felül lenne egy elosztási mechanizmus a tagállamok között, vagyis Brüsszel még a déli határ irányából ideérkező migránsokon felül is telepíteni le bevándorlókat Magyarországon.

A tervezet úgynevezett szolidaritási pillére alapján az EU-ban harmincezer migráns áttelepítésére tettek javaslatot évente, amely húszezer euró/fő megfizetésével lenne kiváltható. Ez hatszázmillió eurós bevételt jelenthetne az uniónak. Azt is érdemes kiemelni, hogy ezek csak a kezdeti számok, az Európai Bizottság jelezte: ennél magasabb célszámokat fog javasolni, a kvóta ugyanis korlátlanul bővíthető.A tagállamok „szabadon” dönthetnének, hogy ennek fényében befogadnak migránsokat vagy ezt megváltják pénzbefizetéssel a már említett húszezer euró/fő áron. 

Mindemellett ezt a két intézkedést kiválthatják máshogyan is, például úgy, hogy segítenek egy másik tagállamnak a menedékkérőket ellátó infrastruktúra fejlesztésében, ez azonban csak az adott tagállam hozzájárulásával történhet.

Puccsszerű brüsszeli akció

A téma napirendre kerülését a miniszterelnök puccsszerű akciónak nevezte a Kossuth rádiónak adott pénteki interjújában, felidézve, hogy korábban több alkalommal is megállapodtak az uniós szervezetek, valamint a tagállamok abban, hogy ez a téma megosztja a közösséget, ezért közös álláspont kialakítása szükséges. Ennek ellenére „azok, akik a migráció oldalán állnak, átnyomták a belügyminiszterek tanácsán azt a javaslatot, hogy állítsuk fel a migránskvóta rendszert” – emelte ki Orbán Viktor. A döntés hátterében véleménye szerint a Soros-birodalom őrségváltása áll. Mint ismert, az elmúlt hetekben nyilvánosan is bejelentette Soros György, hogy visszavonul alapítványai irányításától, és átadja a stafétát fiának, Alexander Sorosnak. A kormányfő az interjúban emlékeztetett: Alexander Soros be is jelentette, hogy ő sokkal aktívabban fog politizálni, mint az elődje.

A miniszterelnök a kvóták és a szépen hangzó kapacitások – valójában migránstáborok – kérdését úgy kommentálta a pénteki rádióinterjújában, hogy olyan szabályokat fogadott el Brüsszel, „amely szerint Magyarországnak évente legalább tízezer migránst, de a bizottság döntése szerint ennek akár a többszörösét is be kellene fogadnunk. Ráadásul arra akarnak bennünket kötelezni, hogy migránsgettókat építsünk Magyarországon.”

Orbán Viktor emlékeztetett, hogy nyolc éve harcol a kvóták, a migránsbetelepítés ellen, és eddig sikerült megakadályozni, hogy kötelező kvótákat erőltessenek hazánkra és az uniós tagállamokra. – Ez a nyugalmi állapot most megváltozott, tettek egy puccsszerű lépést, és olyan döntéseket hoztak, amelyek elveszik tőlünk a saját országunkat. Mondom még egyszer, több tízezres migránstábor, migránsgettó felépítésére akarnak minket kötelezni – nyomatékosította a kormányfő.

A magyar megoldás

Azon újságírói kérdés kapcsán, hogy az unió miért nem fogékonyabb a szigorúbb határvédelemre, a kormányfő felidézte, hogy egyes tagállamok a migrációs folyamatokban látják a munkaerőhiány megoldását. – Mindig mondom nekik, hogy én láttam a hordákat átvonulni Magyarországon. Abból a német ipar számára dolgos, munkás kezek nem kerülnek ki – hangsúlyozta a kormányfő.

A miniszterelnök szerint más tagállamokat ideológiai megfontolások vezetnek: a nyitott határok jobb világot eredményezhetnek. Ilyenkor Orbán Viktor az elmondása szerint a beszélgetőpartnereinek arra szokott rámutatni, hogy a migráció súlyos biztonsági kockázatot jelent, az elmúlt évtized nagyobb terrortámadásai mind a bevándorlás jelenségéhez köthetők. – Az egész mögött a Soros-hálózat van, amely nagy befolyást gyakorol a médiára és a médián keresztül pedig a politikusokra – vázolta fel Orbán Viktor.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a megoldást Magyarország már bemutatta: felépítettük a határkerítést, folyamatos a déli határaink őrzése, minderre pedig az elmúlt nyolc évben kétmilliárd eurót – mintegy nyolcszázmilliárd forintot – költöttünk. Emellett kiépült egy európai léptékben is megvalósítható rendszer – emlékeztetett a miniszterelnök, aki kifejtette: ha valaki Magyarországra szeretne jönni, a kérelmét az egyik nagykövetségünkön kell benyújtania és addig nem léphet be, amíg azt el nem bíráltuk. Ugyanez a modell működhetne Európa határain is: ameddig a benyújtott kérelmet el nem bírálták és egy EU-s tagállam pozitív döntést nem hoz, addig nem lehet belépni az unió területére.

További fontos lépésnek nevezte, hogy a világ szegényebb részein nagyvonalú karitatív tevékenységet végez a magyar állam. – Nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget odavinni – emlékeztetett a Hungary Helps jelmondatára Orbán Viktor. Hozzátette: leginkább a Száhel-övezetben vagyunk aktívak, ahonnan a legtöbben szeretnének Európába menni.

Borítókép: Illegális bevándorlók Szarajevó egyik elővárosa, Blazuj egykori laktanyájában 2020. június 19-én (Fotó: MTI/EPA/Fehim Demir)