Mikor minősül egy katona NATO-katonának és mikor nem?

Egy NATO-tagállam katonája a rendeltetésszerű feladat szempontjából NATO-katona, egyébként pedig nemzeti.

A NATO további erőket küld Koszovóba, miután az ország északi régióban a KFOR-erők összecsaptak a koszovói szerb tüntetőkkel. 2023.05.29-én. (Fotó: TRT World Now / Twitter)

De a nemzetek „csak” a rendeltetésszerű feladatok ellátására adnak mandátumot, amit az Európai Szövetséges Főparancsnokság (SHAPE) bevetési (alkalmazási) szabályokban rögzít.

– utalt az MHTT elnöke arra a dokumentumra, amely tartalmazza a feladat végrehajtási keretét.

– Ha ettől eltérő feladatot akarna a KFOR-parancsnok adni a magyar erőknek, akkor azt nem tehetné, mert arra nincsen felhatalmazása – foglalta össze az NKE professor emeritusa.

Hozzátette: 

A NATO katona tehát a feladat szempontjából NATO-katona, míg a tevékenység ellátásához a befogadó ország (jelen esetben Koszovó) egy sor feltételt biztosít együttműködési megállapodás alapján.

Mint részletezte, ez a helyi nemzeti szervekkel való együttműködést, logisztikai ellátást vagy a sérült katonák ellátását is magában foglalja, amelyeket a fogadó országnak kell biztosítania.

– Ettől függetlenül a katonai erőt biztosító tagállamnak bármikor joga van „belépni” ebbe a rendszerbe, és saját katonáit úgy biztosítani, ahogy azt a helyzet megkívánja – fűzte hozzá.

Így akkor, amikor Koszovó északi, zömében szerbek lakta településein a hétvége során zavargások alakultak ki, a NATO- erők előírás szerint léptek fel.

Several KFOR @NATO soldiers injured by Serbian gangs in the northern #Kosovo.

Deeply disturbing scenes.

Not only the perpetrators, but also those who incited these violent acts must be brought to justice. @evropaelire pic.twitter.com/gFAZSFaXAc

— Vlora Çitaku 🇽🇰 (@vloracitaku) May 29, 2023

Az MHTT elnöke arra is emlékeztetett, hogy a politikai és katonai szervezet az 1999. évi 1244. számú ENSZ Biztonsági Tanács határozata alapján vonult be Koszovóba – amely a mai napig érvényben van – „annak érdekében, hogy biztosítsa a Koszovó területén élő albán lakosság védelmét” – utalt Szenes Zoltán Slobodn Milosevics volt szerb és jugoszláv államfő etnikai tisztogatásaira.

Szenes Zoltán szerint a mostani incidenst nem lehet a NATO elleni támadásnak tekinteni, hiszen a katonák „rendeltetésszerű rendőri munkát láttak el a koszovói műveletben”, és nem a NATO KFOR-parancsnokságát érte támadás.

Ukrajnának az ENSZ és nem a NATO keretében segítenek

Lapunk kérdésére, miszerint az Ukrajnában szolgálatot teljesítő, NATO-tagállamokból származó katonák megtámadása esetén milyen helyzet alakulhatna ki, az NKE professor emeritusa kifejtette:

Az ENSZ alapokmánya szerint, ha valamelyik ország megsérti egy másik ország függetlenségét vagy szuverenitását, jelesül Oroszország Ukrajnáét, akkor bármely tagország a megtámadott fél segítségére siethet. Ebből kifolyólag, ha vannak is Ukrajnában másik országból kiképzők vagy tanácsadók, az nemzetközi jogilag rendben van, hiszen nem a NATO részeként vannak jelen, hanem az ENSZ alapokmánya alapján.

Hozzátette: a probléma akkor lehetne, ha például Lengyelország beavatkozna a konfliktusba, amelyet mint önálló nemzet megtehetne ugyan, de akkor a NATO-nak ki kellene nyilvánítani azt, hogy ez nem NATO-döntés alapján történt.

– Éppen ezért nem is fognak önállóan fellépni – fűzte hozzá Szenes Zoltán.

Borítókép: A NATO további erőket küld Koszovóba, miután az ország északi régiójában a KFOR-erők összecsaptak a koszovói szerb tüntetőkkel 2023. 05. 29-én (Fotó: Twitter/TRT World Now)