Magyarország mellé állt Görögország az új szankciós csomag kapcsán

Görögország sem hajlandó belemenni a tizenegyedik uniós szankciós csomagba, amíg a görög cégek nem kerülnek le az ukrán „feketelistáról”, így csatlakozott a magyar diplomácia törekvéseihez. Az újabb szankciós csomaggal kapcsolatban azonban egyéb aggályok is felmerülnek.

Brüsszel, 2023. február 9. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b-j) kezet fog, miután sajtótájékoztatót tartottak az Európai Tanács kétnapos brüsszeli tanácskozásának elsõ napi ülésén 2023. február 9-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

A magyar álláspontnak váratlan támogatója akadt, amikor Görögország jelezte, hogy számukra is elfogadhatatlan az ukránok lépése, és az újabb szankciós csomag támogatását attól tették függővé, hogy cégeik lekerüljenek az ukrán „szégyenlistáról”

– írja a Politico. A görög vállalatok semmit nem tettek, amivel megsértették volna az érvényben vő korlátozásokat, érvel a dél-európai ország, konkrét bizonyítékokat követelve az ukrán hatóságoktól.

Az uniós külügyminiszterek múlt hétfői találkozóján Annalena Baerbock német külügyminiszter összeszólalkozott magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel a lista kapcsán, nemzetközi jogsértéssel vádolva az OTP-t. A magyar külügyminiszter azonban visszautasította ezt, hangoztatva a bank közleményét, amely hiteltelennek nevezte a vádakat, és azzal érvelt, hogy a bank vezetősége nyilvánosan kifejezte támogatását Ukrajna mellett. Sőt az ukrán jegybank korábban még rendszerszinten fontos bankként ismerte el az OTP-t.

A tizenegyedik szankciós csomag már a látszat szintjén sem Oroszországról szól, hiszen az orosz gazdaság nyilvánvalóan nem fog meggyengülni attól, hogy az unió felfüggeszt egy működésen kívüli vezetéket, vagy hogy harmadik országok vállalatai tiltólistára kerülnek, az Európai Bizottság azonban abban bízik, hogy így meg tudja akadályozni a büntetőintézkedések megkerülését. A közép-ázsiai országoknak viszont fontosabbak a kiegyensúlyozott orosz kapcsolatok, mint a Nyugat elvárásainak való megfelelés, éppen ezért valószínűtlen, hogy az EU célt ér az újabb csomaggal, amelyből az atomenergiával kapcsolatos kérdések kikerültek.

A tervezett tizenegyedik csomag szabályai azokat a „személyeket és szervezeteket” célozzák, amelyek „megkerülik a EU korlátozásait”, köztük azokat a harmadik országbeli cégeket, amelyek korlátozás alá eső termékeket adnak el Oroszországba. Az országokat és a termékeket azonban nem nevesítik, tág teret adva ezzel az értelmezésnek − ezt pedig több tagország is aggályosnak találja, annak ellenére is, hogy a legutóbbi változat tartalmazott kisebb módosításokat. A bizottság ugyanakkor szeretné mielőbb elfogadtatni a csomagot.

A diplomaták még nem tűztek ki egyértelmű határidőt a csomag véglegesítésére, de általános az egyetértés abban, hogy mielőbb megállapodásra kell jutni, hogy elkerüljék az EU kínos helyzetbe kerülését, a magyar és görög ellenállás a „háborús szponzorok” ukrán listájával kapcsolatban azonban patthelyzethez vezetett. Catherine Colonna francia külügyminiszter hétfőn azt mondta, hogy a csomagról szóló vitát az uniós külügyminiszterek következő üléséig kell lezárni − erre viszont csak június 26-án kerül sor, csupán néhány nappal az európai állam- és kormányfők hónap végi találkozója előtt.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b-j) kezet fog, miután sajtótájékoztatót tartottak az Európai Tanács kétnapos brüsszeli tanácskozásának első napi ülésén 2023. február 9-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)