Parázs vita az ukrán feketelistáról: összeszólalkozott a magyar és német külügyminiszter

A hétfői EU-s külügyminiszterek csúcstalálkozóján Annalena Baerbock német külügyminiszter az OTP bankot a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg. Az ukrán háború nemzetközi szponzorainak a listáján, amely a cégek hírnevének csorbítására és a nemzetközi partnerek elrémítésére szolgál, az OTP is szerepel. Azonban úgy tűnik, Kijev alaposan megválogatja, hogy mely cégek kerüljenek fel a listára, így sokan kettős mércét emlegetnek.

Brüsszel, 2023. március 20. Annalena Baerbock német külügyminiszter az Európai Unió brüsszeli külügyminiszteri találkozójára érkezõben nyilatkozik 2023. március 20-án. MTI/AP/Virginia Mayo Fotó: Virginia Mayo

„Összeszólalkozott hétfőn Brüsszelben a német és magyar külügyminiszter az uniós külügyminiszterek találkozóján a magyar OTP bank ügye körül” – hivatkozott négy diplomatára a Politico brüsszeli hírportál.

Mint azt a lap is megjegyzi, mivel az OTP bank felkerült Kijev „háborús szponzorokat” számon tartó listájára, a magyar kormány visszautasította további uniós katonai segélyek Ukrajnának nyújtandó támogatását mindaddig, amíg Kijev le nem veszi az OTP-t a listáról. 

Amikor a külügyminiszteri csúcson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megismételte hazánk álláspontját az ügyről, Annalena Baerbock német külügyminiszter számonkérte a magyar tárcavezetőt, majd egy meg nem nevezett jelentésre hivatkozva azzal vádolta az OTP-t, hogy az nemzetközi jogot sértett.

Szijjártó azonban visszautasította ezt, hangoztatva a bank közleményét, amely hiteltelennek nevezte a vádakat, és azzal érvelt, hogy a bank vezetősége nyilvánosan kifejezte támogatását Ukrajna mellett. Sőt az ukrán jegybank korábban még rendszerszinten fontos bankként ismerte el az OTP-t.

 

De nem csupán Németország, hanem Svédország és Észtország is nyomást akar gyakorolni hazánkra, azzal érvelve, hogy az EU-nak nem szabad halogatnia a további szankciókat és az Ukrajnának nyújtott további katonai segélyeket. Néhány miniszter pedig arra sürgette Magyarországot, hogy válassza szét Kijev feketelistáját a szankciók és segélyek ügyétől.

Az egyik diplomata azzal érvelt, hogy hazánknak nem kellene „ragaszkodnia” az ukrán listához, hiszen annak nincsen jogi súlya.

– Az európai békekeretből már eddig is jelentős összeget, 5,7 milliárd eurót használt fel az Európai Unió arra, hogy kifizesse az uniós országok fegyverszállításának egy részét, és most újabb ötszázmillió euróval kívánják megemelni ezt az összeget. Világossá tettük, hogy mindaddig ellenezni fogjuk ezt, amíg Ukrajna a háború nemzetközi szponzorainak a listáján tartja az OTP-t. Az OTP-vel szemben felhozott vádak hamisak – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nem söpörte le a magyar aggodalmakat, a találkozót követően ígéretet tett a nézeteltérések megvizsgálására, sőt várhatóan Kijevet is felkeresi majd az ügyben – írja a Politico.

– Mindent meg kell tennünk azért, hogy az Ukrajnának nyújtandó következő katonai támogatási csomagot jóváhagyjuk – mondta Borell. Hozzátette: 

Ha egy tagállamnak nehézségei vannak, beszélni kell róla, és ezt is fogjuk tenni.

Az ukrán feketelista

Kijev több mint két tucat európai, amerikai és ázsiai vállalatot vádol azzal, hogy még mindig jelentős üzletet folytatnak Oroszországgal.

A lista azokat a vállalatokat célozza meg, amelyek „az állami és magánszektor számára kritikus célú árukat és szolgáltatásokat nyújtanak, valamint hozzájárulnak az orosz költségvetéshez”.

A lista egyértelmű célja, hogy az ilyen cégek hírneve hátrányt szenvedjen, arra késztetve őket, hogy megszüntessék oroszországi üzleti tevékenységüket – olvasható az Ukrinform ukrán hírügynökség oldalán.

Noha közvetlen és jogi következménnyel nem jár, az ott szereplő szervezetek és személyek felkerülnek a World-Check adatbázisába is, amelyet világszerte használnak a pénzügyi, szabályozási és a hírnevet érintő kockázatok azonosítására és kezelésére. A nemzetközi befektetők és más vállalatok széles körben figyelemmel kísérik az adatbázist.

Így a listára felkerültek automatikusan piros színnel jelennek meg az adatbázisban, így a velük való üzletelők azonnal láthatják, hogy az mind hírnév, mind pénzügyi szempontból rendkívül kockázatos

– ecsetelte a Ukrinform.

Az OTP esetében a listán nem csupán a bank, hanem annak több vezetője, így például Csányi Sándor is szerepel.

Az ukrán feketelistán olyan nyugati és ázsiai cégek is szerepelnek, mint a francia Yves Rocher kozmetikumokat áruló vállalat és az Auchan élelmiszerlánc, az osztrák Raiffeisen Bank, a német Metro áruház, az amerikai Procter & Gamble (P&G) fogyasztási cikkeket gyártó multinacionális vállalat vagy éppen a kínai Xiaomi elektronikai vállalat. 

Az ukrán listán öt görög cég is szerepel, éppen ezért hazánk mellett Athén sem tudja elfogadni azt, hogy „cégeit az Ukrajna elleni háború támogatóinak bélyegzik” – hívta fel a figyelmet a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német lap. A FAZ szerint Kijevnek az is elegendő, hogy egy cég Oroszországban tevékenykedjen ahhoz, hogy felkerüljön a listára.

A FAZ arra is rámutatott, hogy több ország is felháborodott az ukrán kormány intézkedései miatt az uniós külügyminiszterek hétfői ülésén.

Megértem ukrán barátaink érzelmi reakcióját, de egyes cégeket kiemelni, másokat pedig nem, szerintem nem a helyes út. A nyugati cégek kilencven százaléka még mindig jelen van Oroszországban, még akkor is, ha néhányan felfüggesztették üzleti tevékenységüket

 – idézte a FAZ Alexander Schallenberg, osztrák külügyminisztert.

Kijev nem minden céggel olyan szigorú

Mások mellett már a V4NA hírügynökség is felhívta arra a figyelmet, hogy az idei első negyedévben a Coca Cola megőrizte vezető szerepét a piacon Oroszországban, ám ennek ellenére a cég nem került fel az ukránok feketelistájára.

Noha 2022 márciusában a világ legnagyobb szénsavasital-gyártója úgy döntött, hogy felfüggeszti az oroszországi tevékenységét, a cég termékei a mai napig megtalálhatók az orosz piacon.

De ugyancsak az Oroszországban maradt a Burger King, a Pizza Hut vagy a KFC étteremlánc, míg számos márka, mint a Levi’s, a Nestlé vagy a Reebok csupán átnevezte magát, és így tevékenykedik Oroszországban. De mások mellett az országban maradt az Unilever brit multinacionális vállalat is, valamint az olasz Barilla élelmiszeripari cég és a francia Decathlon sportszeráruház, ám ezek a cégek mégsem kerültek fel az ukrán „háborús szponzorokat” számon tartó listára.

Borítókép: Annalena Baerbock német külügyminiszter az Európai Unió brüsszeli külügyminiszteri találkozójára érkezve nyilatkozik 2023. március 20-án. (Forrás: MTI/AP/Virginia Mayo)