„A nyomás ellenére sem adjuk fel a béke melletti elkötelezettségünket és nemzeti érdekeinket”

Bár „az ukrán propaganda működik a kisebbségi törvény ügyében”, a valóság néhány hónap múlva „rá fogja rúgni az ajtót mindenkire” – mondta Szijjártó Péter Brüsszelben.

Brüsszel, 2023. május 22. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k), Alexander Schallenberg osztrák (b) és Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter társaságában az EU-tagországok külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján 2023. május 22-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

Óriási a nyomás az ukrajnai fegyverszállítások, az újabb szankciók ügyében, azonban a kormány ennek ellenére sem adja fel a béke melletti elkötelezettségét és a nemzeti érdekeit – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján. A tárcavezető közölte, hogy 

továbbra is harcias a hangulat, a tagállamok többsége a magyar kormánnyal szemben hisz abban, hogy a háborúnak lehet katonai megoldása, miközben ez a harcok elhúzódásának kockázatával jár.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarországra és a magyar kormányra továbbra is hatalmas nyomás nehezedik, ugyanis az európai vezetők továbbra is támogatják a fegyverszállításokat, illetve azt gondolják, hogy az ukrajnai háborút kizárólag fegyveres úton lehet lezárni, az európai békekeretből pedig továbbra is Ukrajna felfegyverzését akarják finanszírozni a nyugati országok. A békekeretből mostanáig 5,7 milliárd eurót költött el az Európai Unió arra, hogy kifizesse az uniós országok fegyverszállításának egy részét. Most újabb ötszázmillió eurót költenének a békekeretből, amelyet a fegyverszállító tagországoknak fizetnének ki. 

Mi továbbra is azt gondoljuk, hogy a fegyverszállítások rosszak, a fegyverszállítások a háború eszkalációjának veszélyét hozzák magukkal, és a fegyverszállítások nyomán a háború hosszabb lesz, és minél hosszabb a háború, annál többen halnak meg 

− fogalmazott a külügyminiszter, hozzátéve, hogy Magyarország ezért sem szállít fegyvereket Ukrajnába. 

Szijjártó Péter a tervvel kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarország nem támogatja az újabb félmilliárd euró kifizetését a fegyverszállító országok számára egészen addig, amíg Ukrajna a háború nemzetközi szponzorainak listáján tartja az OTP bankot. 

Az OTP-vel szembeni vádak hamisak, azok semmifajta tényeken nem alapulnak, ezért azt követeljük, hogy az ukránok vegyék le a háború nemzetközi szponzorainak listájáról az OTP-t 

−mondta.

Tanulni kellene az eddigi szankciók hatásaiból

A külügyminiszterek tanácskozásán az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók is terítékre kerültek. 

Az eddigi szankciók hatásaiból tanulni kellene itt Brüsszelben

– jelentette ki Szijjártó Péter, aki hozzátette, hogy az orosz gazdaságnak sokkal kevésbé fájnak a mostanáig bevezetett szankciók, mint az európai országoknak, ezért nem kellene újabb szankciós csomagot bevezetni. 

A külügyminiszter szerint a most tárgyalás alatt álló, 11. szankciós csomag két veszélyt rejt magában. Az egyik ilyen, hogy az európai vállalatok Oroszországon kívüli exporttevékenysége a korábbiaknál is nehezebbé válna, és az Európai Unió versenyképességének további csökkenéséhez vezetnének ezek a rendelkezések. 

A másik veszélyes eleme a szankciós csomagnak pedig az, hogy nyolc kínai vállalattal szemben is korlátozó intézkedéseket vezetne be az Európai Unió, hívta fel rá a figyelmet a külügyminiszter, aki kiemelte, hogy amennyiben Európa nyerni akar Kínával kapcsolatban, akkor egy kölcsönös tiszteleten alapuló, stratégiai együttműködésre van szükség.

Hogyha az Európai Unió kínai cégeket fog korlátozni vagy szankcionálni, akkor az nagyon súlyos hatással lesz az európai–kínai kapcsolatokra

– fogalmazott a külügyminiszter, hozzátéve, hogy „a szankciókkal már lábon és tüdőn lőttük magunkat, a megromló kínai kapcsolatokkal pedig ismét nagyon sokat veszítenénk”. 

A 11. szankciós csomagban ismét előkerült a nukleáris energiával foglalkozó orosz érdekeltségek felszámolása is. Szijjártó Péter szerint a magyar kormány semmilyen, a nukleáris energiával kapcsolatos szankciót nem lesz hajlandó elfogadni és támogatni, ugyanis az veszélyeztetné a magyar energiaellátás biztonságát. 

A valóság mindenkire rá fogja rúgni az ajtót

 A kárpátaljai magyarság jogfosztásáról szólva kiemelte, hogy 

Magyarország csak akkor tud hozzájárulni Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak előrelépéséhez, ha Kijev visszaadja a nemzeti közösséget korábban megillető jogokat.

Elmondta továbbá, hogy azt hallotta vissza egy résztvevőtől, hogy az ukrán vezetés azt állítja, hogy a Velencei Bizottság már jóváhagyta a kisebbségi törvényt, miközben a testület még nem is fogadta el az álláspontját az ügyben, arra majd júniusban kerülhet sor. Bár az „ukrán propaganda működik a kisebbségi törvény ügyében”, a valóság néhány hónap múlva „rá fogja rúgni az ajtót mindenkire”, amikor szeptember 1-jétől ellehetetlenül a magyar kisebbségi iskolák működése a jelenlegi formájukban − emelte ki.  

Nagy a nyomás mind a fegyverszállítások finanszírozása, mind a szankciók tekintetében, de a magyar kormány nem adja fel a béke iránti elkötelezettséget, nem adja fel a határon túli, ezen belül is a kárpátaljai magyar nemzeti közösség ügyének képviseletét, és nem adja fel a nemzeti érdekek képviseletét

− összegzett.