„A NATO nem a kisebbségi jogok megvitatásának platformja”

Ismét hazánkat bírálta Ukrajna, amiért a magyar kormány feltételekhez köti az ország NATO-csatlakozását. Hazánk azt szorgalmazza ugyanis, hogy a kárpátaljai magyarok kapják vissza azokat a jogokat, melyekkel 2015 előtt már rendelkeztek. Mindezen felül Ukrajna csatlakozásával nem lenne kizárható, hogy konfliktus alakuljon ki a katonai szervezet és Oroszország között. Ezúttal Natalja Galibarenko, a posztszovjet ország NATO-missziójának vezetője intézett kemény szavakat hazánkhoz.

Brüsszel, 2022. február 17. Natalja Galibarenko, Ukrajna NATO-képviseletének vezetõje, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet (b) és Ben Wallace brit védelmi miniszter a NATO-tagországok védelmi minisztereinek második napi tanácskozásán Brüsszelben 2022. február 17-én. MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq

„A NATO nem a kisebbségi jogok megvitatásának platformja. Sajnos Magyarország a konszenzus elvét használja arra, hogy megakadályozza munkánkat a katonai szövetségben” – szögezte le Natalja Galibarenko, a posztszovjet ország NATO-missziójának vezetője, korábban az ukrán külügyminiszter első helyettese. A politikus a Liga.net ukrán hírportálnak adott interjút, melynek fő témája a litvániai Vilniusban július 11–12. között megrendezendő NATO-csúcstalálkozó volt. A beszélgetés során szó esett Ukrajna csatlakozásának lehetőségéről is.

Az elmúlt években Ukrajna számos lehetőséget kínált: különböző konzultációs mechanizmusokat, tárgyalásokat, az oktatási törvény rendelkezéseinek elhalasztását, különböző bizottságokat a kisebbségek helyzetének rendezésére

– magyarázta Natalja Galibarenko.

Hozzátette: Kijevben most a NATO–Ukrajna Bizottság következő ülésére készülnek, melyre szintén sor kerül két hónap múlva a litván fővárosban. „Magyarország már tiltakozik és azzal fenyegetőzik, blokkolja a tárgyalásokat. Vannak problémáink a nemzeti kisebbségekkel, Lengyelországgal, Szlovákiával és Romániával is. De ezeket a nemzetközi szervezeteken kívülre hagyjuk, és nem akadályozzuk ezeket az országokat, hogy támogassanak minket, akár katonailag, akár máshogy” – bírálta hazánkat az ukrán politikus. Ukrajna NATO-beli képviselője abban bízik, Magyarország megérti, hogy ebben a háborúban Ukrajna oldalán kell állnia.

Natalja Galibarenkót arról is kérdezték, milyen fejlemények várhatók a háború végével Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdésében. 

A politikus szerint lesznek kifogások később is, melyekre készülnek. Felidézte ugyanakkor az Egyesült Államok álláspontját, miszerint ha lezárul a háború, érdemi beszélgetések fognak kezdődni az ügyben. Hazánk álláspontjával kapcsolatban pedig úgy fogalmazott:

Azt gondolom, hogy a győzelmünk után Magyarország sok mindent meg fog érteni. És talán felülvizsgálja politikáját.

A NATO alapokmánya sem engedi a csatlakozást

Ukrajna NATO-csatlakozásának elhúzódása azonban nem csak a tagállamokon múlik, ugyanis az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelye értelmében ha egy tagállamot támadás ér, akkor az az egész szövetség elleni támadást jelent, és a kollektív védelem elve alapján minden tag köteles támogatni a megtámadott felet.

Tehát Ukrajna felvétele a jelenlegi helyzetben automatikusan azt eredményezné, hogy a NATO katonai konfliktusba kerül Oroszországgal.

A felvázolt forgatókönyvet egyébként nemcsak hazánk, de a katonai szervezet más tagállamai is igyekeznek elkerülni. Erről beszélt például a múlt hónapban Gitanas Nauseda litván elnök is, aki ugyanakkor bízik abban, hogy a vilniusi csúcstalálkozón már el tudnak fogadni egy konkrét menetrendet Ukrajna csatlakozásáról.

Ahogy az Európai Unió bővítésénél is, a NATO esetében is meg kell felelniük bizonyos feltételeknek a csatlakozni vágyó országoknak. Natalja Galibarenko az ukrán védelmi minisztert, Olekszij Reznyikovot idézve elmondta, Ukrajna csupán a 18 százalékát teljesítette ez idáig a feltételeknek, ám becslések szerint ez az érték a 30-35 százalékot is elérheti.

Magyarellenes kirohanások az ukrán elnök szájából

A soron következő NATO-csúcstalálkozó előtt azonban több ügyet is rendeznie kell Ukrajnának, beleértve a napokban hatalmas port kavaró botrányt:

kiszivárgott titkosszolgálati iratokból az derült ki, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt tervezte, felrobbantja a Barátság kőolajvezeték Magyarországra tartó ágát azért, hogy megpróbálja tönkretenni a magyar ipart.

Mindezeken felül az ukrán elnök folyamatos zsarolással, valótlanságokkal és olykor abszurd, cinikus történelmi párhuzamokkal próbál nyomást gyakorolni a magyar kormányra annak érdekében, hogy adja fel a békepárti álláspontját, és álljon a háborút támogató országok közé. Zelenszkij először tavaly támadt hazánkra és Orbán Viktor miniszterelnökre. Az ukrán elnök akkor az Európai Tanács ülésén videós bejelentkezésben a budapesti Duna-parton lévő holokauszt-emlékhelyre, a cipőkre utalva a zsidóság elleni második világháborús népirtáshoz hasonlította az ukrajnai Mariupolban történteket, ahol szerinte az oroszok követtek el tömeggyilkosságot.

Később pedig azért bírálta hazánkat, mert a magyar kormány nem hajlandó bojkottálni az orosz nyersolajat.

Magyarellenes intézkedések Kárpátalján

Az elmúlt időszakban jelentősen megsokasodtak Kárpátalján a magyar kisebbséggel szembeni intézkedések, különösen Munkácson. Legutóbb a város 3. sz. II. Rákóczi Ferenc Középiskola tantestülete fordult a város nyíltan magyarellenes polgármesteréhez, Andrij Balogához, miután valós indok nélkül május 8-án már második alkalommal felmentették Shink Istvánt, az oktatási intézmény igazgatóját. A középiskola munkatársai az Andrij Balogának címzett nyílt levében határozottan kérik a megalapozatlan, a közösséget bántó és sértő döntés azonnali felülvizsgálatát.

A napokban pedig az is kiderült, mi lesz a tavaly októberben a munkácsi várról eltávolított turulszobor sorsa: az emlékművet egy kiállításon, négy fal közé zárva tekinthetik majd meg az érdeklődők.

A Baloga klán magyarellenes kirohanásai már a munkácsi kistérséghez tartozó településeket is elérték: a zömében magyarok lakta Fornoson és Dercenben a rendőrség közreműködésével eltávolíttatták a magyar intézményekről a zászlókat.

Borítókép: Natalja Galibarenko, Ukrajna NATO-képviseletének vezetője, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet (b) és Ben Wallace brit védelmi miniszter a NATO-tagországok védelmi minisztereinek második napi tanácskozásán Brüsszelben 2022. február 17-én (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)