Az OTP és Szijjártó Péter szerint is megdöbbentő, amiért a háború nemzetközi szponzorának nyilvánították a pénzintézetet

Botrányos, hogy Ukrajna a háború nemzetközi szponzorainak listájára helyezte a semmiféle jogszabályt nem megsértő OTP-t, s amíg ezt nem vonják vissza, addig a magyar kormány nagyon nehezen tárgyal további áldozatokat kívánó szankciókról – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Stockholmban. Közben az OTP is kiadott egy közleményt, amelyben négy pontban cáfolják az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) állításait.

200604065 Fotó: Tupungato

Nagyjából egy hete, hogy a háború nemzetközi szponzorainak listájára helyezték az OTP-t az ukránok, erre most reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve az OTP is. 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyminiszterek informális tanácsülésének szünetében hangsúlyozta: felháborító, hogy miközben Magyarország részt vesz abban a programban, amelynek keretében a blokk havonta másfél milliárd euróval támogatja Ukrajna működését, az ukrán nemzeti korrupciómegelőzési ügynökség nemrég „a nemzetközi háborús szponzorok” listájára helyezte az OTP Csoportot, amiért a pénzintézet továbbra is jelen van Oroszországban.

Ez elképesztő, ez felháborító, ez botrányos – fogalmazott a tárcavezető.

„Az OTP Magyarország legnagyobb bankja. Az OTP semmifajta nemzetközi jogszabályt nem sértett meg. Az OTP működése teljes mértékben megfelel mindenfajta elvárásnak és jogszabálynak. Ehhez képest a bank felhelyezése Ukrajnában a háború nemzetközi szponzorainak listájára elfogadhatatlan és botrányos” – emelte ki a miniszter.

„Ezért ma világossá tettem, hogy addig mi nagyon nehezen megyünk bele egyáltalán tárgyalásokba is a tizenegyedik szankciós csomagról, nagyon nehezen tárgyalunk további áldozatokat kívánó gazdasági korlátozó intézkedésekről, amíg az OTP ezen a bizonyos ukrán listán rajta van” – közölte.

„Elfogadhatatlan, még egyszer mondom, botrányos, és követeljük az ukránoktól, hogy vegyék le az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról” – tette hozzá.

Közben az OTP Csoport is kiadott egy közleményt az Indexnek, amelyben tételesen cáfolta, hogy szponzorálná a háborút. Leszögezték, hogy 

az OTP Bank elítél minden, szuverén ország elleni agressziót, így az Ukrajna ellen elkövetettet is, és elkötelezett az ukrajnai polgárok és az ország gazdaságának támogatásában. 

„Ennek jegyében bankunk a folyamatos szolgáltatás és a hitelezési tevékenység fenntartása mellett (forintban) milliárdos nagyságrendű humanitárius támogatással segítette Ukrajnát, és több száz háborús menekültnek nyújtott tartós szállást és ellátást Magyarországon” – fűzték hozzá, majd pontokban cáfolták az ukránok legfontosabb kijelentéseit. 

1.      „Az OTP Bank fontos szerepet tölt be Oroszország nemzetgazdasága szempontjából” – érvelt az NAZK, azonban ezzel szemben a vállalat szerint „a valóság az, hogy az OTP Bank Oroszországban 0,17% piaci részesedéssel rendelkezik, azaz a súlya az orosz bankpiacon nem éri el a két ezreléket. Az NAZK listájára az OTP-nél lényegesen nagyobb helyi jelenléttel rendelkező nemzetközi bankok és egyéb vállalatok nem kerültek fel, ami önmagában megkérdőjelezi a listára kerülésről szóló döntés hitelességét”.

2.      „Az OTP Bank Ukrajna megszállt területein (Donbassz, Krím) folytat tevékenységet” – így az NAZK, amelyre azzal reagált a vállalat, hogy „ezzel szemben az igazság az, hogy az OTP Csoport egyik tagja sem folytat semmilyen tevékenységet Ukrajna azon területein, amelyeket az Orosz Föderáció megszállás alatt tart. Az OTP Csoport minden piacán a helyi és nemzetközi jogszabályok teljes betartásával működik, beleértve a szankciós előírásokat is. Ennek megfelelően 2014-ben is szabályszerűen és haladéktalanul megszüntette valamennyi tevékenységét a megszállt területeken. Az NAZK döntésének téves indoklása onnan származhat, hogy Oroszországban is van Donyeck nevű település, ahol valóban a közelmúltig volt (a nemzetközti szankcióknak megfelelően) működő OTP Bank-fiók – az OTP-t feljelentő Olekszandr Dubinszki úr feltehetően ezt keverte össze az ukrajnai Donyeckkel”.

3.      „Az OTP Bank „kedvezményes hitelt” biztosít az orosz hadsereg tagjainak” – legalábbis az NAZK szerint, amelyre az OTP azzal érvelt, hogy „ezzel szemben a tények azt mutatják, hogy az Orosz Föderáció törvényben írja elő (106-FZ) valamennyi pénzügyi szolgáltatónak, hogy azok számára, akik részt vesznek a „különleges katonai művelet”-ben, 2023. december 31-ig mentesülnie kell a hiteltörlesztés és kamatfizetés alól. A határidő után a törlesztés folytatódik. 

Az OTP Bank sem kedvezményesen, sem máshogy nem nyújt új hitelt az Orosz Föderáció fegyveres állományának tagjai számára” – hangsúlyozták.

4.      „Az OTP Bank elismerte a Luhanszki és a Donyecki » népköztársaság «  létezését” – így az ügynökség, amit egyenesen tagad a cégcsoport, szó szerint az alábbiakban:

„Ezzel szemben a valóság az, hogy az OTP Bank – összhangban az EU és azon belül Magyarország hozzáállásával – soha, semmilyen formában nem ismerte el ezeknek a területeknek az önállóságát” – fogalmazott az OTP Csoport, majd kiemelték, hogy a fenti érvek alapján tehát egyértelmű, hogy 

az OTP Bank szerepeltetése a „háború szponzoraként” teljességgel méltatlan, és arra fognak törekedni, hogy erről meggyőzzék az ukrán illetékeseket is.

A történet egyébként itt még nem teljesen ér a végéhez, ugyanis Szijjártó Péter a közleményében a háború okozta élelmezési válságra is kitért. Kiemelte, hogy a közép-európai államok az afrikai és közel-keleti országok ellátásának céljából úgynevezett szolidaritási útvonalakat nyitottak az ukrán gabona számára.

„Ehhez képest ennek a gabonának egy jelentős része Közép-Európában maradt, ahol példátlanul súlyos gondokat okoz a gazdálkodóknak, a gazdáknak” – jelentette ki, és felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Bizottságnak „kutya kötelessége” ebben a helyzetben intézkedni annak érdekében, hogy a Közép-Európában beragadt ukrán gabonát eljuttassák minél előbb Afrikába és a Közel-Keletre.

Rávilágított arra is, hogy erre egyrészt a helyi gazdák támogatása, másrészt az afrikai és közel-keleti lakosság létfenntartásának biztosítása érdekében lenne szükség.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)