– Továbbra is háborús hangulat uralkodik az Európai Unióban, a legtöbb tagállam az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás folytatása mellett érvel, Magyarország azonban kitart békepárti álláspontja mellett – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Stockholmban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyminiszterek informális tanácsülésének szünetében arról számolt be, hogy továbbra is háborús hangulat uralkodik az Európai Unióban, a tagállamok egyfajta izgatott önelégültségbe lovallták bele magukat a fegyverszállítások kapcsán.
– Mindenki úgy látja, hogy az európai fegyverszállítások jó hatással vannak a háborúra, és ezért sajnos ebből következik az, hogy sokan még több fegyver szállítása mellett érvelnek. Az itt az álláspont, hogy minden támogatást meg kell adni Ukrajnának mindaddig, amíg csak erre szükség van, és sajnos ez alapvetően katonai támogatásokra vonatkozik. A magyar álláspont továbbra is világos: mi békét akarunk mielőbb, mert minden egyes perc, amivel ez a háború folytatódik, újabb és újabb emberéletekbe kerül és az eszkaláció rendkívül súlyos veszélyét vetíti előre – szögezte le.
A miniszter kiemelte, hogy azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, majd olyan diplomáciai rendezésre, amely hosszú távon garantálni tudja a békét és a biztonságot a közép-európai térségben és a kontinens egészén. Szijjártó Péter újból felhívta a figyelmet arra, hogy az új törvények értelmében idén szeptembertől nem működhetnek tovább a jelenlegi formájukban a magyar tanítási nyelvű iskolák Ukrajnában.
– Ez egy elfogadhatatlan helyzet, hiszen a magyar nemzeti közösség jogait eddig is súlyosan sértették Ukrajnában, de ez olyan példátlan jogsértés lenne, amely európai reakcióért kiált. Természetesen ezt a helyzetet nem igazán kívánja tudomásul venni az európai külügyminiszterek társasága. Úgy csinálnak, mintha ez nem létezne, mintha nem hallanák, pedig folyamatosan hallják, mert mi ezt folyamatosan mondjuk
– jegyezte meg.
Szerinte nagyon nehéz úgy Magyarországtól elvárni bármifajta további támogatást vagy bármifajta áldozatot, amit meg kell nekünk hoznunk ebben a háborúban, hogy közben a magyar nemzeti közösség számára az iskolák működtetését lehetetlenné teszik szeptember elsejével. A miniszter felkérte az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy próbálja kihasználni a még hátralévő rövid időt, és meggyőzni Kijevet arról, hogy lépjenek vissza a jogsértő rendelettől. Rámutatott, hogy Ukrajna miniszterelnök-helyettese nemrég egy európai uniós tanácsülésen ígéretet tett arra, hogy hamarosan találkoznak és megvitatják a helyzet megoldásának lehetőségeit, de ez azóta sem történt meg.
– Az ukránok nyilvánvalóan arra játszanak, hogy hamarosan eljön szeptember elseje, és akkor ezeket az iskolákat be kell zárni. És azt pontosan tudjuk, hogy egy bezárt iskola újraindítása, főleg, ha ez kisebbségi iskola, és főleg, ha ez sok iskolát érint, az egy nagyon nehéz helyzetet tud teremteni
– jelentette ki.
A miniszter szót ejtett arról is, botrányos, hogy Ukrajna a háború nemzetközi szponzorainak listájára helyezte a semmiféle jogszabályt nem megsértő OTP-t, s amíg ezt nem vonják vissza, addig a magyar kormány nagyon nehezen tárgyal további áldozatokat kívánó szankciókról. – Ez elképesztő, ez felháborító, ez botrányos. Az OTP Magyarország legnagyobb bankja, ami semmifajta nemzetközi jogszabályt nem sértett meg. Az OTP működése teljes mértékben megfelel mindenfajta elvárásnak és jogszabálynak. Ehhez képest a bank felhelyezése Ukrajnában a háború nemzetközi szponzorainak listájára elfogadhatatlan és botrányos. Ezért ma világossá tettem, hogy addig mi nagyon nehezen megyünk bele egyáltalán tárgyalásokba is a tizenegyedik szankciós csomagról, nagyon nehezen tárgyalunk további áldozatokat kívánó gazdasági korlátozó intézkedésekről, amíg az OTP ezen a bizonyos ukrán listán rajta van – közölte.
Mint mondta, mindez elfogadhatatlan, és követeljük az ukránoktól, hogy vegyék le az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.
Szijjártó Péter a háború okozta élelmezési válságra is kitért, és aláhúzta, hogy a közép-európai államok az afrikai és közel-keleti országok ellátásának céljából úgynevezett szolidaritási útvonalakat nyitottak az ukrán gabona számára.
– Ehhez képest ennek a gabonának egy jelentős része Közép-Európában maradt, ahol példátlanul súlyos gondokat okoz a gazdálkodóknak, a gazdáknak. Az Európai Bizottságnak kutya kötelessége ebben a helyzetben intézkedni annak érdekében, hogy a Közép-Európában beragadt ukrán gabonát eljuttassák minél előbb Afrikába és a Közel-Keletre – fűzte hozzá a miniszter. Mint rámutatott, erre egyrészt a helyi gazdák támogatása, másrészt az afrikai és közel-keleti lakosság létfenntartásának biztosítása érdekében lenne szükség.
Borítókép: Szijjártó Péter (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
