Betelt a pohár
Az 1980-as években három brazil férfi, Jorge Paulo Lemann, Marcel Herrmann Telles és Carlos Alberto da Veiga Sicupira észrevette, hogy szinte minden országban egy sörfőzde tulajdonosa a leggazdagabb polgár, így hát maguk is belevágtak a sörfőzésbe. Ám nemrégiben a 38 milliárd dolláros sörvagyon meredeken megcsappant: a Bud Light, a világ egyik legnagyobb sörgyártó vállalatának, az Anheuser-Busch InBevnek (AB InBev) amerikai zászlóshajómárkája, amelyben 33 százalékos részesedéssel rendelkeznek,
hónapok óta zuhanórepülésben van a sörivók körében. Az ok pedig a marketingosztály súlyos baklövése, miután Dylan Mulvaney-vel akart feltűnést kelteni. A 26 éves transznemű influenszer az egyik leghíresebb tartalomgyártó az amerikai LMBTQ-közösségben, ezért a marketingesek úgy gondolták, hogy a genderlobbi hullámait meglovagolva további népszerűségre és bevételre tesznek szert.
A nagy felhajtás végül nem érte el a kívánt hatást: az elégedetlen fogyasztók bojkottálni kezdték a sört, amely az Egyesült Államokban a legnagyobb sporteseményekhez kötődik, és annyira alaptermék lett, mint a kóla és a popcorn a mozikban.
Az eladások 28 százalékkal estek vissza az előző évhez képest, és ezen még az a drasztikus lépés sem segített, hogy nemrég bevezették a 2,99 dolláros árat a 18 dobozos kiszerelés esetében. A versenytársak eközben két számjegyű százalékos növekedést értek el. Az AB InBev – amely több nagy német sörmárkát is birtokol – tőzsdei értéke 24 milliárd dollárral csökkent. A csoport két marketingvezetője, Alissa Heinerscheid és Daniel Blake egyébként április vége óta fizetett szabadságon van.
A bevásárlás sem a régi
De nem csak a Bud Light esetében nyúltak mellé a marketingesek. A Target nevű üzletlánc csaknem kétezer bevásárlóközpontja is sok helyen eladáskiesést szenvedett, miután a cégvezetés közvetlenül a bejáratoknál helyezett el „szivárványos termékeket”, például transzneműeknek szánt úszódresszt vagy kisgyerekeknek szóló, LMBTQ-témájú gyerekkönyveket. Normál esetben a boltok ezen részein különleges akciók kapnak helyet, hiszen a bejáratnál mindenki megfordul.
Az LMBTQ-közösségnek szánt termékek azonban még a júniusi pride hónap alatt sem generáltak nagy forgalmat, így üzleti szempontból ennek a pozicionálásnak végül egyáltalán nem volt értelme. Sok család tolakodónak érezte, és a sörmárkához hasonlóan a Target üzleteit is bojkottálni kezdték.
A Target még egy olyan reklámkampányt is csinált, amelyben összemosta a gyerekeket és a genderlobbit.
A Target a hírek szerint tízmilliárd dolláros forgalomcsökkenést szenvedett el, és a zuhanás még most is tart. A részvények mintegy húsz százalékkal estek. Nem ez volt az első komolyabb ilyen felháborodás a bolthálózat iránt. 2016-ban a férfiak használhatták a Target női mosdóit, ha nőként azonosították magukat. Akkoriban az sem nyerte el a vásárlók tetszését.
A gyerekeket is megcélozták
A világ egyik legnagyobb és leghíresebb cége, a Disney vesztett eddig a legtöbbet az erőszakos genderlobbi átvétele miatt. A Disney valóságos háborút hirdetett Florida állam egyik törvénymódosításával szemben, amely megtiltja, hogy a gyerekeknek szexualitásról vagy szexuális ideológiákról tanítsanak egészen harmadik osztályig. Az animációs filmekben és előszereplős filmekben, sorozatokban egyre erőszakosabban próbálja meg átnevelni a gyerekeket, legalábbis ezt tapasztalják már több mint egy éve a szülők. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Disney nézői ma is erősen szkeptikusak a cég irányvonalát illetően, és elsöprő többségük utasítja el azt, hogy a napjainkban zajló genderharcot a gyerekeknek szóló mesékbe, sorozatokba is beépítsék.
