A kőszén felhasználása 10,8 százalékkal csökkent, ezen belül az erőművekben 19 százalékkal. Barnaszenet az idei első fél évben 18 százalékkal kevesebbet használtak fel mint tavaly. Atomenergiát 57 százalékkal kevesebbet fogyasztott Németország a három utolsó atomerőmű leállítása miatt. A német energiamixben továbbra is a fosszilis energiahordozók dominálnak: az olajtermékek 33,7 százalékkal, a földgáz 26,1 százalékkal, a kőszén 9,0 százalékkal, a barnaszén pedig 8,4 százalékkal. A megújuló energiahordozókból fejlesztett energia részaránya 19,8 százalék volt az év első felében. Az atomenergia-felhasználás 1,4 százalékot tett ki. Egyéb energiahordozók, például a hulladékok 1,5 százalékkal vették ki a részüket a német energiafelhasználás fedezéséből. Németország külkereskedelmi árammérlege az év első felében 3,1 milliárd kilowattóra importtöbbletet mutatott, szemben a 2022 első félévi 17,4 milliárd kilowattórás importtöbblettel.
Az AGEB jelentésében kiemelte, hogy a második negyedévben 6,4 milliárd kilowattóra volt áramból a német importtöbblet.
Németország képes volt használni az esetenként kedvezőbb külföldi áramtermelési lehetőségeket. Emellett időjárási tényezőknek köszönhetően az Alpokban is megemelkedett a vízerőművek áramtermelése
– kommentálta Németország energiamérlegét az AGEB, megjegyezve, hogy Németország növekvő importtöbblete „a jól működő európai árampiac” jeleként értékelhető.
Korábban lapunk is írt a Németországban kialakuló helyzetről, miután áprilisban leállt Németország utolsó három atomerőműve is. Ezzel kapcsolatban még az egyik leghangosabb atomenergia-ellenző német politikus is elmondta, hogy itt az ideje újragondolni, jó döntés volt-e most és így kivezetni az atomenergiát. Mint írta egy korábbi X-posztban, lehet, hogy nem volt jó ötlet előbb kiszállni az atomenergiából az energiahiány kellős közepén.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Ronald Wittek)
