Döbbenet: idős gondozottat zaklatott a migráns

Óriási gondot okoznak Svédországban a migránsok, akik az idősotthonokban dolgoznak, és az lenne a feladatuk, hogy ellássák az ott lakókat. Csakhogy nem beszélnek svédül és dolgozni sem akarnak. De olyan is gyakran előfordul, hogy erőszakosak az idősekkel vagy szexuálisan zaklatják őket – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

New York, 2023. július 31. Migránsok a város által átmeneti befogadóközpontként használt New York-i The Roosevelt Szálloda elõtt várakoznak 2023. július 31-én. MTI/AP/John Minchillo Fotó: John Minchillo

Csakhogy ennek éppen az idősotthonok lakói isszák meg a levét, akiket megfosztottak attól a minőségi ellátástól, amelyet már korábban megszokhattak. Újabb és újabb botrányok robbannak ki a svéd idősotthonokban (nem) dolgozó bevándorlók miatt.

Nemrég az Umea településen található egyik idősotthonról derült ki, hogy az időseket rettegésben tartják a bevándorlók, amióta az intézményben eltörölték a svéd nyelvtudással és a képzettséggel kapcsolatos követelményeket.

A svéd sajtó szerint az időseket válogatott módszerekkel terrorizálják a migránsok, amikor éppen nincs türelmük az idősek gondozásához. Az általuk bevezetett büntetések egyike az volt, hogy az otthon lakóit arra kényszerítették, hogy a saját ürülékükben aludjanak, mert nem cserélték ki az ágytálakat vagy pelenkákat. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, sok más panasz is érkezett az idősek részéről. A személyzet türelmetlen, ingerlékeny különösen a demenciában szenvedőkkel, nem értenek a munkájukhoz, és lehetetlen velük kommunikálni, mert nem értik a svéd nyelvet.

A dolgozni nem akaró migránsok sok esetben az idősek gyógyszereinek berendelésével sem foglalkoznak, máskor pedig nem segítenek a tisztálkodásban, helyette a zuhanyzóban vagy a WC-ben hagyják őket.

A nyelvi hiányosságok miatt rendszeres a súrlódás a migránsok és az idősek között. A nyelvi ombudsman nem teljesen új jelenség a helsingborgi egészségügyi és szociális ellátásban, de most nagyobb léptékben indítják el a programot, ugyanis az év végére az önkormányzat mintegy hatvan egészségügyi és szociális ellátóegységében – amelyek közül sok idősek otthona és fogyatékkal élők otthona – legalább egy-egy ilyen nyelvi segítő lesz.

A feladatuk pedig az, hogy támogassák az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozó bevándorlókat, akik nem tudnak svédül kommunikálni.

Az egészségügyi és szociális ellátásban számos olyan feladat van, amelyhez a svéd nyelv ismerete szükséges. Még a betegekkel és hozzátartozóikkal való általánosabb kommunikáció is legalább alapvető svéd nyelvtudást igényel. Azonban a munkaerőhiányra hivatkozva az utóbbi időben figyelmen kívül hagyták a nyelvi követelményt, és a megüresedett állásokat olyan migránsokkal töltötték fel, akiknek nemhogy nyelvi ismeretük nincs, hanem szakképzetlenek.

Helsingborg és számos más település ezért állt elő a nyelvi segítők ötletével. Florenta Ganios, az egyik nyelvi képviselő az állami televíziónak elmondta, hogy ezt a pluszterhet nehéz volt megszokni. Sokan ugyanis, akik nem tudnak svédül, nem kérnek segítséget, hanem titkolják nyelvtudásuk hiányát, így pedig romlik a munkájuk minősége.

Florenta szerint az igazi probléma az, hogy olyan embereket alkalmaznak, akik nem tudnak elég jól svédül, ami a mostani intézkedés bevezetésével sem fog változni. Ellenkezőleg, ez arra ösztönözheti az egészségügyi szolgáltatókat, hogy még több olyan embert alkalmazzanak, akik nem ismerik a nyelvet. Mint mondta:

Rossz, hogy olyan munkatársakat vesznek fel, akik nem tudnak svédül, ugyanis így az ellátottak nem érzik magukat biztonságban.

Lars Thunberg, az egészségügyi tanács elnöke pedig elismerte, hogy az egészségügyi alkalmazottak nyelvi hiányosságai ma már komoly problémát jelentenek. De ezen probléma megoldását a tanácselnök szerint átmenetileg háttérbe kell szorítani a kiemelt cél miatt, amely az, hogy minél több újonnan érkezett személyt juttassanak munkához – olvasható a V4NA cikkében.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/AP/John Minchillo)