2015-ben Norvégia lett az első európai ország, amely mind a férfiak, mind a nők számára kötelező katonai szolgálatot vezetett be. A skandináv országban továbbra is megmaradt a reguláris hadsereg, amely a honvédelem alapját képezi.
Braw ugyancsak óvatosságra intett a sorkötelezettség kapcsán, hiszen szerinte egy adott ország potenciális ellenfele „nem fog megijedni” egy rosszul képzett hadseregtől, továbbá így a katonáknak olyan készségei sem lesznek, mint a stressztűrés, a nyomás alatti teljesítés, a rugalmasság vagy éppen a válsághelyzetben való működés.
Braw szerint egy ország védelmét szélesebb körben kell értelmezni, mint a hadsereg, így az egészségügyi ellátás vagy az infrastruktúra védelme is idetartozhat. „A fiatalokat mozgósítani lehet, amikor szükség van rájuk, hogy segítsenek megvédeni az országot a válságoktól vagy katasztrófáktól” – fogalmazott.
Azonban, amint arra az Euronews is rámutat, Európa többek között azért folyamodik a sorkatonai szolgálathoz, mert a hagyományos toborzás nem működik, Németország példáját említve, ahol az orosz–ukrán háború miatt ugyan indult egy aktív toborzófolyamat, de kevés sikerrel.
Szakértők szerint a sokszor veszélyes és rosszul fizetett katonai munka önmagában nem ad választ a kevés jelentkezőre, hiszen olyan régiókból sem jelentkeznek tömegesen, ahol magas a fiatalok munkanélkülisége. A hozzáértők szerint a civilek azért utasítják el a hadsereget, mert nem osztják annak „átfogó céljait”, és a korábbi háborúk hosszú távon negatív hozzáállást váltottak ki.
Azonban a sorkatonaság növelheti a hazaszeretet és az összetartozás érzését válthatja ki az ország lakosaiból. Az Euronews ennek kapcsán Finnországot említi példának, ahol széles társadalmi támogatottsága van az intézménynek és szilárd a társadalom ellenálló képessége.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!