Az egyik svéd napilap oknyomozó újságírója összesen 83 olyan személyt vizsgált meg, akik korábban azért hagyták el Svédországot, hogy az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet szolgálatába álljanak, majd visszatértek az országba. Ezek az emberek többnyire svéd állampolgárok, akik az elmúlt tíz-húsz évben érkeztek az országba, vagy másodgenerációs bevándorlók, és a terrorszervezet hívására úgy döntöttek, visszatérnek a Közel-Keletre.
Az Expressen lap munkatársa feltérképezte, hogy mivel foglalkoznak, illetve foglalkoztak visszatérésük után a terrorszervezet egykori tagjai.
Az derült ki, hogy a vizsgált személyek negyede, 21 személy olyan állami munkahelyre került, ahol gyermekekért, fiatalokért vagy egyéb módon kiszolgáltatott emberekért voltak felelősek. Ráadásul valójában nem mind a 83 személlyel kapcsolatban juthatott az újságíró adatokhoz, mert nyolcnak az identitása védett, őket ki kellett zárni a vizsgálatból.
Óvodák, iskolák, szociális otthonok mellett közvetlenül a szíriai háborúból visszatérve több radikális iszlamista került ifjúsági nevelőotthonba (HVB) mint felügyelő, illetve nevelő, például Göteborgban és Helsinborgban.
Ezekbe az otthonokba a szociális szolgálatok helyeznek el normaszegő, bűncselekményeket elkövető vagy kábítószer-problémákkal küzdő fiatalokat, de ilyen intézményekbe kerülnek egyes kísérő nélkül érkező fiatalkorú migránsok is. Az intézményekben nem tudtak róla az alkalmazottak, milyen múlttal kerültek hozzájuk munkatársak.
Kevés magyarázatot igényel, hogy miért különösen veszélyes olyan helyre engedni ezeket a potenciálisan terrorista embereket, ahol gyermekekre fejthetnek ki erős hatást. Elég csak arra gondolni, hogy a gyakran többszörösen traumatizált gyermeket igen könnyen tudják terrorszervezetekhez, vagy akár a Svédországban nagy számban megtalálható szervezett bűnözői csoportokhoz való csatlakozásra rábírni.
Ahogy az újságírónak, úgy a hatóságoknak is rendelkezésre álltak azok az adatok, amelyek alapján megállapítható lett volna, hogy merre jártak és mivel foglalkoztak korábban ezek az emberek. A nemzetbiztonsági szakszolgálatnak (Säpo) ráadásul feladata is lenne ezen emberek kiszűrése, ezt maga a szervezet sem tagadja. – Általánosságban elmondható, hogy a szakszolgálat egyik fő feladata az erőszakos szélsőségekkel kapcsolatban a tér szűkítése és a radikalizálódás, toborzás és propaganda formájában jelentkező hosszú távú növekedés visszaszorítása – mondta el Fredrik Hultgren-Friberg, a szervezet sajtótitkára a lapnak.