Ezt követően péntek reggelre ismét eldurvult a helyzet a magyar–szerb határ mentén. Ezúttal azonban nem Szabadka, hanem a Magyarkanizsa községhez tartozó Horgos külterületén kezdtek lövöldözésbe az illegális bevándorlók. Mint arról lapunk is beszámolt, a pénteki összetűzésekben három bevándorló életét vesztette, egy pedig megsérült.
Nemcsak Szerbiában, hanem az egész Balkánon gondot okoznak az embereknek az illegális bevándorlók. Két migránst letartóztattak, 19-et pedig befogadóközpotba helyeztek Bosznia-Hercegovinában. Ez volt a végeredménye annak a rendőrségi akciónak, amelyet a minap tartottak a balkáni országban Blazuj környékén. Az őrizetbe vettek között egy líbiai és egy marokkói állampolgár volt.
A művelet során kábítószereket és kézifegyvereket találtak az illegális bevándorlóknál. Az N1 hírtelevízió boszniai oldala szerint a migránsok továbbra is biztonsági problémát jelentenek az országban, és a cikkében egyebek között úgy fogalmaz, hogy a régió hátat fordított az államnak.
A boszniai hatóságok bejelentése szerint a következő időszakban továbbra is folytatni fogják a külföldiek ellenőrzését, s intézkedéseket tesznek a joghatóságukon belül, emellett egyben erősítik ez irányú tevékenységüket.
Az illetékesek elmondása alapján mindennek az a célja, hogy növeljék a biztonsági szintet, mind az ideiglenes befogadó központokban, mind a szarajevói kanton térségében és Bosznia-Hercegovina egész területén.
Helyi sajtójelentések szerint igen erőszakosak és türelmetlenek az illegális bevándorlók a balkáni útvonalon. Boszniában is gyakoriak a konfliktusok közöttük, főleg afgánok és pakisztániak csapnak össze időnként. Blazuj lakosai korábban többször szerveztek tiltakozásokat a migránsválság okozta problémák miatt. Mára ezek a tüntetések elmaradnak, de a helyiek továbbra is félnek.
További probléma azonban az is, hogy vannak, akik a Boszniába való belépéskor elkerülik magát a regisztrációt is, mert csak az EU országaiba akarnak menni. Ez pedig azt jelenti, hogy a hatóságok gyakorlatilag azt sem tudják, kik rejtőznek meg az erdőkben vagy az elhagyatott házakban. Ennek ellenére idén hivatalosan is nőtt a Boszniában tartózkodó bevándorlók száma. 2023 első hét hónapjában hatezerrel több migráns érkezett a balkáni államba, mint tavaly, amikor is tízezer bevándorlót jegyeztek fel ezen időszakban.
Az útvonal pedig Nyugat-Szerbián át vezet Boszniába, habár egyes csoportok Montenegró északi részén is áthaladnak. A bevándorlók közül a legtöbben afgánok, marokkóiak, pakisztániak, irániak és Srí Lanka-iak. A migránsok útja pedig Boszniából leginkább Horvátországba felé mutat.
A horvát elnök reagált is a megnövekedett migrációs nyomásra. Zoran Milanovics kijelentette, hogy a Szarajevó által alkalmazott vízumrendszer lehet az oka annak, hogy emelkedett a Bosznia-Hercegovinába beáramló migránsok száma. Szerinte megoldást jelenthetne a helyzetre, ha Bosznia szigorúbb kritériumokat alkalmazna a területére való beutazáshoz – írja a Blic szerb napilap.
Arra a kérdésre, hogy a probléma Európában van-e, amely nem képes megegyezni a közös menekültügyi politikában, Milanovics azt mondta, hogy Európa évek óta elveszett.
Évek óta eléggé elvesztek, és valójában nem tudják, hol van a fejük, hol a farkuk. Ez a komolytalanság és néhány eszme, a tipikus megoldások iránti rajongás következménye, mint például a határok nélküli Európáé, s hogy mindannyian európaiak vagyunk
– mondta Milanovics.
Borítókép: Ellenőrzést végeznek a migránsok között a hatóságok a szerbiai befogadóközpontokban (Forrás: Szerbiai rendőrség)
