Feszültségek előzték meg a FÁK-országcsoport találkozóját

Idén először utazott Oroszországon és az orosz fennhatóság alatt álló ukrajnai területeken kívülre az orosz elnök.

Biskek, 2023. október 13. Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótájékoztatót tart a Független Államok Közösségének (FÁK) biskeki csúcstalálkozója után 2023. október 13-án. MTI/AP/Pool/Szputynik/Kreml/Pavel Bednyakov Fotó: Pavel Bednyakov

Kirgizisztán fővárosa adott otthont a Független Államok Közössége (FÁK) éves államfői tanácsának csúcstalálkozójának október 12-én és 13-án. A Biskekben megrendezett csúcstalálkozón Szadir Zsaparov kirgiz államfő és az esemény házigazdája mellett személyesen részt vett Oroszország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán elnöke is. Ezzel kapcsolatban készített elemzést az Eurázsia Központ szakértője Veres Szabolcs.

Feszültségek előzték meg a találkozót

Idén ez volt az első alkalom, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Oroszországon és az orosz fennhatóság alatt álló ukrajnai területen kívülre utazott, miután még márciusban a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen az Ukrajnából elrabolt gyermekek miatt. Azok az országok, amelyek aláírták és ratifikálták a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó római statútumot, mostantól kötelesek letartóztatni az orosz vezetőt, ha a földjükre lép. A lépés miatt Putyin augusztusban kihagyta a dél-afrikai BRICS-csúcstalálkozót.

The ceremony of the official meeting of Vladimir Putin by the President of Kyrgyzstan Sadyr Japarov takes place at the Ala-Archa state residence pic.twitter.com/LLF1jpkXPQ

— Sprinter (@Sprinter99800) October 12, 2023

Az örmény elnök már korábban jelezte, hogy nem vesz részt az ülésen, nagy kérdés volt, hogy milyen légkör fogadja majd a vezetőket, előállhat-e egy olyan helyzet, mint 2022-ben Asztanában, amikor a tádzsik elnök, Emomali Rahmon Vlagyimir Putyin és Oroszország ukrajnai inváziója elleni éles szavai világszerte visszhangot váltottak ki.

Veres Szabolcs elemzésében támutatott, hogy „Nikol Pasinján örmény elnöknek a találkozótól történő távolmaradása is egy érdekes, de nem feltétlenül meglepő fejlemény kiváltképp, ha a jelenlegi Jereván és Moszkva közötti kapcsolatokra tekintünk (Hegyi-Karabah), valamint, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a találkozón az azeri elnök részvétele várható volt.”

Kiterjesztették az orosz nyelv használatát

A FÁK országai támogatták az orosz nyelv használatának kiterjesztését. Ezzel a lépéssel még szorosabbra fűzték az együttműködésüket, csökkentve a destabilizáció esélyét. Az országok vezetői a Biskekben tartott csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy államaikban támogatják és népszerűsítik az orosz nyelvet.

A szakértő ezzel kapcsolatban azt írja, hogy „nem elhanyagolható tény a csúcstalálkozón hozott orosz nyelvvel kapcsolatos kijelentések és egyezmények, amelyek arra is engednek következtetni, hogy a közép-ázsiai államok továbbra is arra számítanak, s valamilyen szinten azt akarják, hogy Oroszország vállaljon felelősséget és a térség nagyhatalmaként vegyen részt a régió biztonsági kihívásainak a garantálásában ezzel is egyensúlyt teremtve Közép-Ázsiában.”

A beszédek tematikája

Veres szerint a beszédek tematikái is érdekesek voltak, az üzbég elnök megoldásokat javasolt a nemzetközösségi szabadkereskedelmi övezet kialakítására, míg a kazah elnök inkább a legfontosabb feladatokat vázolta fel a FÁK-országok kapcsolatrendszerének a megerősítésére. 

„Addig az orosz és a belorusz elnök beszédét inkább a világban zajló geopolitikai folyamatokkal kapcsolatos okfejtések jellemezték. Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédének főbb pontjai között Oroszország gazdasági kapcsolatai FÁK-partnereivel és a szervezetet fenyegető másodlagos nyugati szankciók mellett szerepelt például Moldova identitásának elvesztése vagy a hegyi-karabahi helyzet” − húzza alá Veres Szabolcs.

Oroszország közvetítő szerepet vállalna

Oroszország kész közvetítő szerepet vállalni a palesztin–izraeli rendezésben − erről az orosz elnök beszélt, aki úgy véli, hogy szükség van egy független Palesztina létrehozására, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem lenne. Mint mondta, Izraelt példátlan támadás érte és joga van megvédeni magát, ám a Gázai övezetben végrehajtott szárazföldi művelet minden fél számára súlyos következményekkel jár. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb ma az, hogy megállítsák a vérontást a Közel-Keleten.

Ezzel kapcsolatban Veres elemzésében kifejti, hogy „az orosz elnök felszólított az Izrael és Palesztina közötti vérontás befejezésére, és egy független Palesztina létrehozásának szükségességét szorgalmazta Kelet-Jeruzsálem fővárossal (két állam megoldás), az izraeli–palesztin háborút pedig az Egyesült Államok bukott közel-keleti politikájának tulajdonította.”

Összegzésképp a szerző szerint

„bár a jelenlegi geopolitikai háborús és gazdasági folyamatok mellett a biskeki találkozó eltörpül, regionális (Közép-Ázsia és Kaukázus) szinten meghatározó esemény volt, melyen tanulságos dolgokra lehettünk figyelmesek.”

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótájékoztatót tart a Független Államok Közösségének (FÁK) biskeki csúcstalálkozója után 2023. október 13-án (Fotó: MTI/AP/Szputynik/Kreml/Pavel Bednyakov)