Bíróság elé citálták a magyar ingázókat kitiltó osztrák polgármestert

Huszonhét eurócent, azaz nagyjából száz forint – ennyi is elég lehet, hogy végre fordulatot hozzon az Ágfalva és Somfalva (Schattendorf) közötti határon kialakult vitában. No nem az álláspontok közeledtek: az osztrák település továbbra is zárva tartja a határt a magyar ingázók előtt, jelentős kerülőre vagy más praktikákra kényszerítve őket. Viszont az NZP Nagy Legal német–magyar ügyvédi iroda több fronton is eljárást indított a schengeni övezetre fittyet hányó intézkedés ellen, és ezek sikerrel kecsegtetnek.

20230111 Somfalva, Ágfalva Tovább korlátoznák az átkelést az osztrákok Somfalva és Ágfalva között Fotó: Máthé Daniella MD Kisalföld Fotó: Máthé Daniella

Huszonhét eurócent, azaz nagyjából 100 forint kártérítést követel a somfalvai (schattendorfi) önkormányzattól az NZP Nagy Legal ügyvédi iroda, amiért még nyáron egy ügyfelük meglátogatásakor kerülőre kényszerültek az Ágfalva és Somfalva között lezárt határ miatt, és így több benzint fogyasztottak.

Felajánlottuk, hogy meg tudunk egyezni 20 eurócentben is, de visszautasította az önkormányzat, mondván, az összeg nincs benne a költségvetésben

– mesélte lapunknak Taller Péter, az iroda munkatársa. Természetesen nem az összeg a fontos. A jogászok azért indítottak kártérítési eljárást, hogy végre egy jogi fórum elé tudják vinni a problémát.

A november végén, az einsenstadi tartományi bíróságon tartott úgynevezett perfelvételi eljárás pedig reményt keltően zajlott. – Az osztrák bírók elég nyíltan el szokták mondani, hogyan látják előzetesen a jogi helyzetet. A bíró szerint alapvetően a schengeni kódex alapján jogellenes lehet a határzár, mert az kimondja, hogy semmilyen akadályt nem lehet emelni a határátkelőknél – magyarázta már Ruzicska Máté, az ügyvédi iroda másik munkatársa.

 

Több fronton támadnak

De nem ez az egyetlen front, ahol „támadnak”: próbálkoznak az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) is. Ennek alapja, hogy az Európai Unió korábban 500 ezer eurót adott a határátkelő felújítására.

Az adófizetők pénzéből felújították a határátkelőt, majd mikor az autósok használni kezdték, hirtelen rájöttek, hogy ez nem jó, és határzárat építettek

– mutattak rá. Közérdekű adatigényléssel már azt is tudják, mennyit költött erre schattendorfi önkormányzat: 120 ezer eurót.

Az oszlopokkal lezárt somfalvi határ (Fotó: Kisalföld/Szalay Károly)

A jogászok siettek világossá tenni, hogy nem akarják csalás látszatát kelteni, hiszen az útfelújítás idejében még a városvezetés is más volt, de a történtek azt mindenképpen felvetik, hogy hanyagul bántak az uniós forrásokkal. Az OLAF előtt van az ügy, de hogy mikor születhet döntés, az kiszámíthatatlan. Az Európai Bizottság is vizsgálja, hogy megfelel-e a helyzet az uniós jognak, tőlük a következő hónapokban várnak választ. A kártérítési ügyben született ítéletre mindenesetre később is lehet támaszkodni.

Célkeresztben a magyar ingázók

A legutóbbi tárgyalási napon az önkormányzati hivatal vezetője egyértelműen kijelentette, hogy a határ lezárásával semmilyen más céljuk nem volt, mint a magyar ingázókat távol tartani

– mutatott rá egy másik lényeges pontra Taller Péter. Elmondásuk szerint a szociáldemokrata polgármester korábban ennél is tovább ment, egy interjúban arra figyelmeztetett, hogy ő fogja eldönteni, ki léphet be a faluba. Miért olyan fontos a határzár, hogy még perre is mennek érte? A két jogász találgatásokba nem akart bocsátkozni, csupán arra emlékeztettek, hogy

a legutóbbi önkormányzati választásokon központi téma volt a kampányban, hogy „a magyar ingázó munkavállalók miatt élhetetlen a város”.

Sőt, az ügy országossá nőtte ki magát. Mikor kiderült, hogy az előző, néppárti kormány idejében kinevezett osztrák ombudsman is vizsgálatot indított, szociáldemokrata párti politikusok felmentését követelték, mert „külföldi érdekeket képvisel”.

A Kisalföld riportja szerint egyébként az ágfalvaiak már-már beletörődtek a helyzetbe. Mint írják, a lezárást úgy játsszák ki, hogy

az emberek az egyik oldalon leteszik a kocsit, a túloldalon pedig beszállnak egy másikba, és úgy mennek tovább.

Aki a közelben lakik, és Somfalván van dolga, az megoldja biciklivel, vagy a magyar oldalon hagyja a kocsit, és gyalog megy át. – Nem nézik jó szemmel a magyar munkavállalókat a határ túloldalán. Hiába mondjuk, hogy a magyarok azt a munkát végzik el, amit az osztrákok nem vállalnak, de az eredmény mégis az, hogy ezzel letörik a kinti béreket. A romló szomszédi viszonynak ez is oka – idézte a vármegyei lap az egyik ingázót.

Borítókép: Az ágfalvai határ (Fotó: Kisalföld/Máthé Daniella)