– A katari vezetés fő célja a közvetítésekkel, hogy felnagyítsa saját fontosságát, megbecsült partnere legyen a regionális és globális nagyhatalmaknak, ezzel pedig biztosítsa a saját túlélését – magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Szalai Máté, a Ca’ Foscari Egyetem kutatója, akit Katar izraeli háborúban betöltött közvetítői szerepéről kérdeztünk. Az arab ország ugyanis kulcsfontosságú közvetítői szerepet töltött be, amikor a háborúban álló felek tűzszüneti megállapodást kötöttek november végén, amelynek keretében fogolycserére is sor került: az október 7-én a Gázai övezetbe hurcolt túszok zöme hazatérhetett, cserébe Izraelben fogvatartott palesztinokat engedtek el.

Katar továbbá abban is szerepet játszott, hogy a Gázai övezetben rekedt külföldiek Egyiptom irányába elhagyják a háborús övezetet. Korábban a dohai egyeztetések érdekében Tamím bin Hamad ál-Száni katari miniszterelnök még moszkvai és londoni útjait is lemondta. Katar stratégiája mögött azonban nemcsak a gyakran instabil regionális viszonyok állnak, hanem az ország geopolitikai helyzete is.
Katar két regionális óriás, Szaúd-Arábia és Irán között helyezhetik el, egyikükkel sem tökéletes a viszonya, ezért folyamatosan ott van egy látens fenyegetés
– fogalmazott Szalai Máté.