Szakértő: Az izraeli háború nem fog véget érni a Hamász felszámolásával

Két éve a tálibok és az amerikaiak, most pedig Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet között közvetít Katar. Az arab ország közbenjárása révén az október 7-én Gázába hurcolt túszok zöme kiszabadult, emellett Doha adott otthont a háborúban álló felek tárgyalásainak is. A Magyar Nemzetnek Szalai Máté, a Ca’ Foscari Egyetem kutatója beszélt az arab monarchia közvetítői szerepéről, a szakértőt a háború lehetséges kimeneteléről, valamint a Gázai övezet sorsáról is kérdeztük.

Rafah, 2023. december 12. Palesztinok nézik az izraeli légicsapásokban megsemmisült házak romjait a Gázai övezet déli részén fekvõ Rafahban 2023. december 12-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderõ pedig válaszul légi és szárazföldi hadmûveleteket hajt végre a Gázai övezetben. MTI/AP/Fatima Sbair Fotó: Fatima Sbair

Hozzátette: az arab monarchia külpolitikájának legalább az 1990-es évek óta fontos eleme a közvetítőtevékenység. „A kisállam az izraeli–palesztin és afgán–amerikai mediáció mellett hasonló szerepet játszott számos más konfliktusban is” – hangsúlyozta.

Az, hogy az Izrael és a Hamász közötti közvetítésekben Katar kulcsfontosságú szerepet tölt be, nem új keletű, hiszen az Öböl menti ország mindkét féllel évek óta fenntartja a kapcsolatot.

A palesztin terrorszervezettel 2006-ban nyitották meg a kommunikációs csatornákat az Egyesült Államok kérésére, majd 2012-ben a Hamász tisztviselőit fogadták Dohában, miután a szervezet politikai irodáját kiszorították Szíriából. Noha az arab monarchiát az utóbbi időben több kritika is érte kapcsolatai miatt, elemzők szerint kijelenthető, hogy Katar az egyetlen olyan ország, amely hatékonyan tud közvetíteni a felek között: emögött egyrészt a Hamásszal fenntartott személyes kapcsolatok állnak, másrészt mindenképpen szükség van egy harmadik szereplőre, tekintve, hogy Izrael és a Hamász között nincs közvetlen kapcsolat.

Mikor lehet vége az izraeli háborúnak?

Szalai Mátét arról is kérdeztük, mikor és hogyan sikerülhet lezárni a konfliktust. A szakértő szerint noha Katar közvetítői szerepe fontos, a háború nem tud addig véget érni, amíg a felek nem látnak abban érdeket – hasonlóan történt a tűzszüneti megállapodás esetében is. – Jelenleg csak a palesztin szervezetnek lenne érdeke a fegyvernyugvás, ugyanakkor ők sem hajlandóak elengedni a megmaradt túszokat olyan áron, amelyet Izrael fel tudna ajánlani. Ilyen körülmények között bármit is tesz Katar, nem tudja rákényszeríteni a feleket a kiegyezésre – magyarázta a kutató. Hozzátette azonban, hogy bár Doha kapcsolatai a Hamásszal most jól jöttek, az október 7-i mészárlást követően egyre kevésbé tolerálható.

Elemzők már azzal is számolnak, hogy a Joe Biden vezette adminisztráció nyomást gyakorolhat majd Katarra, hogy vessen véget a palesztin terrorszervezettel fenntartott kapcsolatainak. Antony Blinken amerikai külügyminiszter októberben dohai látogatása során tett erre vonatkozó utalásokat.

"We can't go back to the status quo that allowed this to happen in the first place."

Sec. of State Antony Blinken denounced Hamas' war crimes on Friday saying there can "be no more business as usual with Hamas," and calling their actions "unconscionable."

He also said the U.S.… pic.twitter.com/pLy1lulbhL

— ABC News (@ABC) October 13, 2023

A több mint két hónappal ezelőtti terrortámadást követően Izrael arról beszélt, addig nem kerül pont az ügy végére, amíg a Hamász létezik. Szalai Máté lapunknak elmondta, a szervezetet le lehet győzni, de mint hálózatot vagy ideológiát annál nehezebb.

Hasonló a helyzet az Iszlám Állam elleni háborúhoz: ugyan a csoport már nem birtokol területet Irakban és Szíriában, terrorakciókat a mai napig képes végrehajtani, tehát azt sem sikerült teljes mértékben legyőzni

– fogalmazott.

Hozzátette: „a történelem azt mutatja, hogy az ilyen mozgalmakat katonai erővel ritkán lehet felszámolni, szükség van politikai–társadalmi eszközökre is”. A katari miniszterelnök éppen a napokban hívta fel arra a figyelmet, hogy a háború egyik súlyos következménye lehet, hogy egy egész generáció radikalizálódhat az egész Közel-Keleten.

Mi lesz Gáza sorsa az izraeli háború után?

A Gázai övezet háború utáni sorsa szintén nagy kérdés. Szalai Máté kiemelte, a gázai válság egy olyan időszakban érte a térséget, amelyet a deeszkaláció, a korábbi konfliktusok rendezése, és a gazdasági alapú együttműködés jellemez. – Szerintem ezek a tendenciák folytatódni fognak a térségben, azon túl, hogy a gázai újjáépítés kérdése a regionális politika napirendjének kiemelkedő kérdése lesz. Az arab államok nélkül ez az újjáépítés vagy a terület kormányzása elképzelhetetlen lesz, ezért itt egyszerre számítok vetélkedésre és felelősséghárításra is – vélekedett.

A szakértő szerint a háború az arab–izraeli kapcsolatoknak sem fog véget vetni, ám a diplomáciai normalizációnak rövid távon meg fog növekedni a politikai ára.

Ehhez még hozzátehetjük, hogy a Hamász felszámolásához nemcsak gázai hadműveletekre, hanem a szervezet Katarban, Törökországban és máshol élő politikai vezetőinek likvidálására is szükség van, ez pedig középtávon is még kisebb-nagyobb krízisekhez vezethet Izrael és az egyes országok közötti kapcsolatokban

– vélekedett.

Borítókép: Palesztinok nézik az izraeli légicsapásokban megsemmisült házak romjait a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2023. december 12-én (Fotó: MTI/AP/Fatima Sbair)