Tíz éve, 2013 novemberében nagyszabású tiltakozási hullám vette kezdetét Kijevben, válaszul Viktor Janukovics akkori ukrán államfő hirtelen elhatározására, hogy nem írja alá politikai társulási és szabadkereskedelmi megállapodást az Európai Unióval (EU), ehelyett szorosabb kapcsolatokat választott Oroszországgal.
Az államcsíny tiltakozásokkal kezdődött november 21-én este Kijev főterén, a Majdanon, amelyek egészen 2014. február közepéig tartottak.
A kijevi kormányellenes tüntetések viszonylagos nyugalmi időszaka 2014. február 18-án ért véget, amikor a tüntetők és a rendőrök összecsaptak. A következő napokban legalább 82 ember halt meg, köztük 13 rendőrt és több mint 1100-an megsérültek.
Egyes információk szerint a Nyugat pénzelte a tüntetéssorozatot. Sokan sokszor hivatkoztak azokra a képsorokra, ahol Victoria Nuland, akkori amerikai nagykövet (ma már az Egyesült Államok politikai ügyekért felelős államtitkára) kekszet osztott a tüntetőknek.
Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Soros György hálózata is rengeteg támogatást nyújtott a majdani tüntetőknek, mint kiderült a Soros-hálózat támogatásából működtették az ellenzéki Hromadszke tévét is.
A részben erőszakossá vált demonstrációk nyomán három hónap múlva távozni kényszerült a hatalomból Viktor Janukovics, akkori ukrán államfő. Majd nem sokkal később Oroszország elfoglalta és rövidesen annektálta a Krím félszigetet, majd kelet-ukrajnai szeparatista törekvésekre hivatkozva kiterjesztette ellenőrzését Donyeck és Luhanszk megye egy részére.
Moszkva végül 2022 februárjában indított teljes körű háborút Ukrajna ellen.
Soros György milliárdos spekuláns az államcsíny utáni évben, 2015-ben látogatott Ukrajnába. Ekkor három területet nevezett meg, amelyekbe pénzt fektetne, az egyik a mezőgazdaság volt, írta akkor az NV ukrán hírportál.
De a milliárdos ukrajnai jelenléte már sokkal régebb óta tart. Soros György és alapítványi birodalma már 1990-ben megjelent Ukrajnában, elsőként a Nemzetközi Újjászületés Alapítvány (International Renaissance Foundation) formájában, írja a V4NA.
A 2013–2014-es majdani forradalomban is komoly szerepet játszott Soros és helyi hálózata, hiszen az Újjászületés Alapítvány honlapján az intézmény mérföldkőnek számító projektjei között említik az Euromajdan kezdeményezéseinek támogatását, és az alapítvány 2013-as évre vonatkozó beszámolója is büszkén szól a tüntetések sikerében játszott szerepéről.
A 2014-es kormányváltás után egyre nagyobb lett a külföldi befolyás az országban. Még 2001-ben hoztak törvényt Ukrajnában a termőföldek eladásának ideiglenes tilalmáról, a moratóriumot később több alkalommal is meghosszabbították annak ellenére, hogy komoly vita volt az országban arról, legyen-e a termőföld újra áru vagy pedig ne. Később, 2014 után ez a folyamat felgyorsult, majd Zelenszkij elnöksége és a Nép Szolgája párt parlamenti többsége idején fogadták el azt a törvényt, ami bizonyos fajta korlátozások mellett lehetővé tette a földek eladását, így külföldiek nem, de cégek már vásárolhatnak földet, viszont azt nem ellenőrzik, hogy ki a vezetője ezeknek a cégeknek – mondta el a V4NA-nak Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Az is kiderült időközben, hogy az egyik legnagyobb földbirtokos Ukajnában Soros György embere.
