– Még 2001-ben hoztak törvényt Ukrajnában a termőföldek eladásának ideiglenes tilalmáról, a moratóriumot később több alkalommal is meghosszabbították annak ellenére, hogy komoly vita volt az országban arról, legyen-e a termőföld újra áru vagy pedig ne. Később, 2014 után ez a folyamat felgyorsult, majd Zelenszkij elnöksége és a Nép Szolgája párt parlamenti többsége idején fogadták el ezt a törvényt, ami bizonyos fajta korlátozások mellett lehetővé tette a földek eladását – mondta el a V4NA-nak Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.
Mint mondta, ezeknek a földeknek a koncentrációja egyébként már korábban lezajlott, hiszen a bérletet a törvény nem tiltotta, emiatt a nagy búzatermő vidékeken hatalmas nagybirtokok jöttek létre hosszú távú bérleti formában. Maximum 49 évre lehet kötni bérleti szerződéseket, és általában ennyi időre is kötik meg a nagy mezőgazdasági vállalkozások – tette hozzá a politikus.
Miután a föld áruvá lett, külföldiek nem vásárolhatnak földet, de cégek igen, és pontosan nem lehet tudni, hogy azok a cégek, amelyek fölvásárolták a földeket, milyen tulajdonban vannak.
A hírek szerint kínai és amerikai vállalkozások is hozzájuthattak földekhez. Az viszont kétségtelen tény, hogy bérleti úton hatalmas nagybirtokok jöttek létre több tízezer, százezer hektárnyi területekkel. Brenzovics László hozzátette, hogy általában a szerződésekben elővételi jog is ki van kötve, és 2024-től a törvény szerint is elővásárlási joga lesz a bérlőknek a földekre. Ezek azonban olyan hatalmas cégek, hogy nem lehet tudni, hogy milyen a tulajdonosi hátterük.
A földeladási moratórium eltörlése sokáig igen jelentős ellenállásba ütközött, de Zelenszkijéknek végül sikerült áterőltetni, és bár a nagy és a kisebb nyugati cégek már 2014 előtt is jelen voltak Ukrajnában, kétségtelen, hogy 2014 után ez a folyamat – a bérleti szerződések megkötése és a földtörvény elfogadtatása után – felgyorsult, jegyezte meg a politikus.
A törvény elfogadása ráadásul egyértelműen külföldi nyomásra történt. Az ország két legnagyobb hitelezője, az IMF és a Világbank is nyomást helyezett Ukrajnára.