– Még 2001-ben hoztak törvényt Ukrajnában a termőföldek eladásának ideiglenes tilalmáról, a moratóriumot később több alkalommal is meghosszabbították annak ellenére, hogy komoly vita volt az országban arról, legyen-e a termőföld újra áru vagy pedig ne. Később, 2014 után ez a folyamat felgyorsult, majd Zelenszkij elnöksége és a Nép Szolgája párt parlamenti többsége idején fogadták el ezt a törvényt, ami bizonyos fajta korlátozások mellett lehetővé tette a földek eladását – mondta el a V4NA-nak Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.
Mint mondta, ezeknek a földeknek a koncentrációja egyébként már korábban lezajlott, hiszen a bérletet a törvény nem tiltotta, emiatt a nagy búzatermő vidékeken hatalmas nagybirtokok jöttek létre hosszú távú bérleti formában. Maximum 49 évre lehet kötni bérleti szerződéseket, és általában ennyi időre is kötik meg a nagy mezőgazdasági vállalkozások – tette hozzá a politikus.
Miután a föld áruvá lett, külföldiek nem vásárolhatnak földet, de cégek igen, és pontosan nem lehet tudni, hogy azok a cégek, amelyek fölvásárolták a földeket, milyen tulajdonban vannak.
A hírek szerint kínai és amerikai vállalkozások is hozzájuthattak földekhez. Az viszont kétségtelen tény, hogy bérleti úton hatalmas nagybirtokok jöttek létre több tízezer, százezer hektárnyi területekkel. Brenzovics László hozzátette, hogy általában a szerződésekben elővételi jog is ki van kötve, és 2024-től a törvény szerint is elővásárlási joga lesz a bérlőknek a földekre. Ezek azonban olyan hatalmas cégek, hogy nem lehet tudni, hogy milyen a tulajdonosi hátterük.
A földeladási moratórium eltörlése sokáig igen jelentős ellenállásba ütközött, de Zelenszkijéknek végül sikerült áterőltetni, és bár a nagy és a kisebb nyugati cégek már 2014 előtt is jelen voltak Ukrajnában, kétségtelen, hogy 2014 után ez a folyamat – a bérleti szerződések megkötése és a földtörvény elfogadtatása után – felgyorsult, jegyezte meg a politikus.
A törvény elfogadása ráadásul egyértelműen külföldi nyomásra történt. Az ország két legnagyobb hitelezője, az IMF és a Világbank is nyomást helyezett Ukrajnára.
A kaliforniai székhelyű Oakland Institute már 2014-ben arról írt egy tanulmányában, hogy a Világbank és az IMF egy hitel biztosításának feltételeként Ukrajna számára előírta, hogy meg kell nyitnia gazdaságát a GMO-növények előtt és fel kell oldania a földvásárlási moratóriumot. Ezek teljesülése esetén az ország 17 milliárd dollár hitelt kapott volna.
Mint ismert, Janukovics elnök ehelyett egy kisebb mértékű orosz hitel mellett döntött, ami gázvásárlási kedvezményt foglalt magában Ukrajna számára. Részben ez is vezetett a véres forradalomba torkollott Majdan téri eseményekhez és Janukovics elnök bukásához. A majdani forradalom kirobbanásában pedig ugyancsak aktív szerepe volt nyugati szereplőknek, leginkább Soros György alapítványának.
