Covid-helyzet: négy évvel a koronavírus megjelenése után újabb járványtól tart a világ

2019-ben regisztrálták az első koronavírusos eseteket a kínai Vuhanban. Többévnyi félelem és korlátozás után most visszatérhet a Covid-helyzet, újabb titokzatos vírus ütötte fel a fejét.

Fehérgyarmat, 2021. április 3. Ápoló a fehérgyarmati kórház koronavírussal fertõzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 2-án. Az intézmény kizárólag COVID-ellátást végez. MTI/Balázs Attila Fotó: Balázs Attila

A vírus megjelenése

A Covid-helyzet pontosan négy évvel ezelőtt, 2019 decemberében kezdődött, amikor egy korábban emberben nem azonosított, rendkívül patogén koronavírustörzset regisztráltak a kínai Vuhanban. Az ország középső részén fekvő nagyváros fontos ipari, közlekedési és kereskedelmi csomópont, „ideális” hely egy pandémia kirobbanásához.

A december 12-én regisztrált első esetet követően az év utolsó napjára már tüdőgyulladás-járvány kitöréséről tájékoztatták a kínai hatóságok az Egészségügyi Világszervezetet. A járvány kitörésének pontos helyeként egy vuhani élelmiszerpiacot jelöltek meg, amelyen élő állatokat is árultak. A szakemberek ugyanis azt feltételezték, állatokból került át a vírus az emberekbe. Később azt is pontosították, hogy egy 55 éves páciens lehetett az első, akit 2019. november 17-én megfertőzött az új koronavírus.

Covid-helyzet: orvos és ápolók beteget látnak el a Jósa András Oktatókórház Covid intenzív osztályán Nyíregyházán 2020. november 25-én. (Fotó: MTI/Balázs Attila)

Koronavírus-tünetek

A koronavírus-fertőzés általános tüneteiként első körben a légzési nehézségeket, a lázat, a köhögést, a légszomjat jegyezték fel, súlyosabb esetekben a fertőzés tüdőgyulladást, súlyos légzőszervi szindrómát, veseelégtelenséget és akár halált is okozhatott. Az íz- és szagérzékelés elvesztése is gyakori tünetnek számított. A kínai hatóságok január elejére már 59 tüdőgyulladásos beteget regisztráltak, hét páciens állapota súlyos volt.

A WHO elnöke februárban már aggasztónak nevezte a helyzetet, Olaszországban, Dél-Koreában és Iránban is megjelent, sőt lényegesen emelkedett a megbetegedések száma. A világjárványt végül 2020. március 11-én hirdették ki.

A Covid-korlátozások időszaka

Csakhamar kiderült: a vírus rendkívül gyorsan terjed, ezért egy sor óvintézkedést vezettek be a világ országaiban: a legjellemzőbb a maszkviselés volt, melyet nemcsak az egészségügyi intézményekben tettek kötelezővé, hanem bizonyos időszakokban minden olyan helyzetben, amikor emberek kerülnek kapcsolatba egymással. 

Fokozott figyelmet kapott a kézmosás fontossága, plakátok, reklámok hirdették a helyes technikát. A lezárások, karanténok időszaka is eljött: országonként más-más rendet követve, de rendszeressé váltak a kijárási tilalommal átszőtt időszakok. Főként az időseket védték karanténnal, és a fertőzöttek számára is kötelező otthonmaradást írtak elő. A másfél-két méteres távolságtartás is megszokottá vált a napi bevásárlás vagy akár a buszmegállóban való várakozás alkalmával.

Lélegeztetőgépek, vitaminok, vakcinák

Mindezzel együtt megindult a harc az egészségügyi felszerelésekért, főleg a lélegeztetőgépekért. A gépi lélegeztetésre szoruló betegek száma ugyanis jóval meghaladta a kórházak kapacitásait. Az országoknak minden diplomáciai erejüket be kellett vetniük annak érdekében, hogy új gépeket szerezzenek, maszkokhoz, fertőtlenítőszerekhez, kesztyűkhöz, vitaminokhoz jussanak.

Egyúttal megindult a munka a védőoltások kifejlesztésén is: több tudományos labor párhuzamosan igyekezett hathatós védelmet biztosító vakcinát kidolgozni. A kínai és az orosz oltás mellett a Pfizer/BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca is piacra dobta saját készítményeit. Ekkor kapott figyelmet a magyar Karikó Katalin nevéhez köthető mRNS technológia is. Az oltások beszerzése újabb diplomáciai harcot indított a világban, de azért is komoly kampányt kellett folytatni, hogy az emberek beadassák a vakcinát. Az oltási igazolások birtokosaira szabadabb élet, több lehetőség várt.

A járvány vége

A Covid–19 miatti egészségügyi vészhelyzetnek hivatalosan idén májusban lett vége. 

Nagy reménységgel jelentem ki, hogy a Covid–19 globális egészségügyi vészhelyzetnek vége

– mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO vezetője. Hozzátette: a világjárvány legalább 20 millió ember halálát okozta. A szám nagyjából a háromszorosa a korábban közölt statisztikai adatoknak.

A worldometers.info statisztikai oldal adatai szerint ugyanis mintegy 700 millió esetet regisztráltak világszerte. A halálos áldozatok számát 7 millióban határozták meg. A legtöbb áldozatot az Egyesült Államokban regisztrálták, majd Brazília, India és Oroszország következik. Magyarország a 25. helyen van ezen a listán, 48 881 halálozással.

Hol tart most a vírus elleni védekezés?

A járvány hatására Magyarországon is fokozott hangsúlyt kapott az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés. Az egészségügyi szervek és átfogó rendszerek is felkészültebbé váltak egy újabb lehetséges pandémia kezelésére.

Továbbra is figyelik például a koronavírus örökítőanyagának koncentrációját a szennyvízben.

Járványok mindig voltak, vannak és lesznek, nekünk pedig mindig felkészültnek kell lennünk. Ezért figyelőrendszereket működtetünk, az innen nyert adatok szolgáltatnak alapot a megfelelő megelőzéshez, illetve a szükséges intézkedések meghozatalához. Ez egy rugalmas rendszer, melyhez a Covid–19 pandémia olyan tudást adott, aminek a segítségével nemcsak a szezonálisan megjelenő légúti vírusokat figyeljük, hanem az Egészségügyi Világszervezet ajánlásaival összhangban módosítjuk a rendszereinket. Ennek a lényege az időben történő észlelés, valamint a megelőzés különböző lépéseinek a bevezetése

– fogalmazott a napokban Müller Cecília országos tiszti főorvos a Magyar Nemzetnek adott interjúban.

A járványtól nem félni kell, hanem felkészülni rá, Magyarországon van bőven oltóanyag, amelyet fel lehet venni ismétlőoltásként, azoknak, akik veszélyben vannak

– emlékeztetett Szlávik János főorvos még szeptemberben az újabb variánsok kapcsán a Hír TV vendégeként. Hozzátette: továbbra is igaz, hogy aki beteg, annak otthon kell maradnia.

 

Covid-helyzet újratöltve: újabb titokzatos vírus fenyeget?

„Egy újabb Covid-szerű forgatókönyvről” írt idén decemberi cikkében a Mirror brit lap. Néhány hete ugyanis újabb titokzatos vírust regisztráltak Kínában. A pekingi kórházakban lényegesen megnőtt a légúti megbetegedések száma, a súlyos esetek mellett olyan fertőzöttek is vannak, akik semmilyen tünetet nem produkálnak, ezzel is nehezítve a járvány követését. Az általános tünetek azonban a láz, a köhögés, a fáradtság, a zöld nyálka és a légszomj. Egyes közösségimédia-felhasználók fényképeket tettek közzé a kórházban intravénás csepegtetőt kapó gyerekekről, míg az északnyugati városokban, például Xianban működő média zsúfolt kórházakról tett közzé videókat, utalva az egészségügyi rendszer súlyos túlterheltségére.

3 Symptoms of New China Virus Revealed as the 'Covid-like' virus Spreads to Europe:https://t.co/s1JSUm6E84#BreakingNews #Politics #Security #Africa #Health #TrendingTopics #Gaza #Israel #Davido #SouthAfrica #Tatata #Australia #Virus #ChinaVirus #MTNMoMo

— OneForumNews1 (@OneforumNews1) December 5, 2023

A betegség jórészt a gyerekeket érinti. A pekingi Barátság Kórház egyik munkatársa a brit lapnak nyilatkozva azt mondta: 

Jelenleg nagyon sok gyerek van itt. Akik tegnap sürgősségi időpontot foglaltak, még ma reggel sem tudták felkeresni az orvost.

Bizonytalan, hogy az új betegség milyen gyorsan terjedhet, néhány egészségügyi szakember aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a vírus hamarosan átterjed Európába is – teszi hozzá a Mirror.

Az Egészségügyi Világszervezet figyelemmel kíséri a betegség terjedését, ugyanakkor azt állítják, egyelőre nincs ok a nemzetközi riasztás kiadására. November 23-ai keltezéssel kiadott, a kínai hatóságok adataira támaszkodva megírt hivatalos tájékoztatásukban úgy fogalmaztak, az egészségügyi hatóságok nem észleltek szokatlan vagy új kórokozókat. 

A kínai hatóságok ezt a növekedést a Covid–19-korlátozások feloldásával és a hideg évszak beköszöntével, valamint az ismert kórokozók szokásos jelenlétével […] indokolják

– olvasható a jelentésben.

A Covid-korlátozások után jelentkező fokozott betegszám jelenségére korábbi cikkünkben már mi is felhívtuk a figyelmet. Mint írtuk, egyes országok az elmúlt években feloldották a Covid-zárlatokat, ezzel párhuzamosan általában megnőtt a rutinszerű légúti megbetegedések száma a gyermekek körében.

Hasonló álláspontról számolt be az NBC News amerikai hírcsatornának Mandy Cohen, az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központjának igazgatója is. Mint fogalmazott, az emelkedés nem egy új vírusnak, hanem a már meglévő vírusoknak és baktériumoknak tudható be, beleértve a Covidot és az influenzát. A légúti megbetegedések ilyen mértékű megugrása más országokra is jellemző, amelyek feloldották a szigorú Covid-korlátozásokat, köztük Ausztráliára és Új-Zélandra – írja az NBC. Hozzáteszik: Kínában azon dolgoznak, hogy javítsák az egészségügyi szolgáltatók elérhetőségét és növeljék a gyógyszerellátást, ugyanakkor azt tanácsolják az enyhe megbetegedésben szenvedő gyermekek szüleinek, hogy kerüljék a kórházi kezelést a hosszú várakozási idő és a keresztfertőzések kockázata miatt.
 

Pánik a szomszédos országokban

A hivatalos szervektől érkező nyugtató szavak ellenére a Kínával szomszédos országok, például India már komoly megelőző intézkedéseket vezettek be. Egészségügyi szolgálataikat igyekeznek felkészíteni egy esetleges járványügyi válságra. A szakértők tájékoztatták az egészségügyi személyzetet, és elegendő készletet szállítottak Indiának ahhoz, hogy megbirkózzon a betegség terjedésével – számol be a Times Now indiai csatorna.

Az Egyesült Államokban is felütötte fejét a bizonytalanság: öt republikánus szenátor Marco Rubio vezetésével arra kérte Joe Biden amerikai elnököt, hogy tiltsa be az Egyesült Államok és Kína közötti utazást – számolt be a South China Morning Post angol nyelvű hongkongi hírportál.

A tajvani hatóságok pedig azt tanácsolták az időseknek, a nagyon fiataloknak és a legyengült immunrendszerűeknek, hogy ne utazzanak Kínába.

A Covid is visszaköszön

Ha új vírus nincs is, a régi még visszaköszön, ráadásul újabb és újabb variánsokról számolnak be a hatóságok. Karl Lauterbach német egészségügyi miniszter hétfőn azt mondta, fontos, hogy a veszélyeztetett személyek a karácsonyi és újévi ünnepek előtt megkapják a koronavírus elleni védőoltásukat. Lauterbach, aki maga is képzett epidemiológus, azt mondta, hogy a Covid–19 jelenlegi variánsainak leküzdésére tervezett, újonnan adaptált, gyorsított injekciók felvételi aránya eddig kiábrándító volt. 

Az oltás lehetővé teszi, hogy a karácsonykor gyakran előforduló nagy társasági összejövetelek és utazások előtt teljes mértékben kifejtse hatását – mondta. A német Állandó Vakcinációs Bizottság évente emlékeztető oltást javasol azoknak az embereknek, akiknél fokozott a kockázata a betegség súlyos lefolyásának.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a fertőzés nem egyszerű megfázás, és a vírus továbbra is valós veszélyt jelent a krónikus egészségügyi problémákkal küzdők számára.
A frissített koronavírus-vakcina kifejezetten az Omicron XBB.1.5 alváltozathoz lett igazítva. A Kraken becenévre hallgató szubvariáns az év elején vált elterjedtté, és felkeltette a virológusok figyelmét, mert több mutációt tartalmaz az immunitás elkerülése érdekében, mint az eddig látott más változatok.

Eközben pedig az Egyesült Államokban már egy újabb Covid-variánsról és annak újabb tüneteiről beszélnek. A Pirola a felső légutakat érinti, így az orrot és a hangszálakat. Jellemzően először a torokfájás jelentkezik, majd az orrdugulás jön. A tünetek közé tartozhat még az orrfolyás, a fejfájás, a fáradtság és a tüsszentés is. 

Borítókép: Covid-helyzet – ápoló a fehérgyarmati kórház koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 2-án (Fotó: MTI/Balázs Attila)