Elfogyott az amerikai türelem Ukrajnával szemben, elzárhatják a pénzcsapot

2024 választási év lesz az Egyesült Államokban, az újévhez közeledve pedig gyorsan fogy az amerikai döntéshozók és választók türelme Ukrajna finanszírozásával kapcsolatban. Úgy tűnik, rövid úton elzárhatják az amerikai pénzcsapot. Mindez tovább erősítheti a magyar emberek a kormány által is képviselt, Ukrajnával kapcsolatos álláspontját.

2023. 12. 12. 14:06
VON DER LEYEN, Ursula; ZELENSZKIJ, Volodimir
Kijev, 2023. november 4. Volodimilr Zelenszkij ukrán elnök az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tartott kijevi sajtóértekezleten 2023. november 4-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko Fotó: Szerhij Dolzsenko
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Nagyon jól ismerem Zelenszkijt, nagyon jól, még jobban ismerem Putyint. Jó, nagyon jó kapcsolatom volt mindkettejükkel. Azt mondanám Zelenszkijnek: elég volt. Alkut kell kötnöd. Azt mondanám Putyinnak: ha nem kötsz alkut, rengeteg mindent adunk nekik. Többet fogunk adni nekik, mint amijük valaha volt, ha kell. Egy nap, egy nap alatt összehoznám az alkut” – mondta idén júliusban Donald Trump, a jövő évi elnökválasztás legnagyobb esélyese.

Trump nincs egyedül azzal, hogy nem akarja tovább finanszírozni Ukrajnát. 

Donald Trump
Fotó: Getty Images/AFP

Ahogy arról a Mandiner – a The Spectator nyomán – nemrég beszámolt, az új republikánus házelnök, Mike Johnson bár támogatta az Ukrajnának nyújtott segítséget, következetesen kiállt a Kijevnek adott támogatás csökkentése mellett. Mikor Johnsont arról kérdezték, hogy házelnökként hogyan áll az Ukrajnának nyújtott támogatás növeléséhez, a következőket válaszolta: 

Feltételeket támasztunk ezzel kapcsolatban, ezért dolgozunk rajta… A Fehér Ház részéről elszámoltathatóságot és világos célokat akarunk, és termékeny megbeszéléseket fogunk folytatni.

Az elszámoltathatóság és a világos célok emlegetése az új házelnök részéről nem a véletlen műve. Emlékezetes, hogy idén ősszel már az Ukrajna támogatása iránt végletekig elkötelezett, komoly amerikai kapcsolatokkal rendelkező brüsszeli Politico is arra figyelmeztetett, hogy az ukránok a korrupció miatt veszthetik el az amerikaiak támogatását.

Ahogy az a Mandiner gyűjtéséből kiderült, egy sor republikánus politikus zárkózott el Ukrajna támogatásától. Texasból Brian Babin képviselő azt kérdezte idén februárban, Biden elnök kijevi látogatása után: „Gondolják, hogy Biden azért ment Ukrajnába, hogy tételes elszámolást követeljen arról, hogy Zelenszkij hogyan költötte el az adófizetők dollármilliárdjait, amit nekik adtak? Ez nem volt több annál, mint hogy egy »America last«-elnök »America last«-dolgokat csinál.”

A szintén texasi Wesley Hunt júliusban arra figyelmeztetett: 

Az Egyesült Államok elfelejtett férfijai és női nem engedhetik meg maguknak a végtelen ukrajnai proxyháborút. Amerikát az első helyre helyezni annyit tesz, hogy újjáépítjük az országunkat, nem pedig, hogy lehúzzuk az amerikai adófizetőt azért, hogy egy másik országot tönkretegyünk.

Szeptemberben pedig Hunt arra volt kíváncsi, hogy „miért küldött az Egyesült Államok 113 milliárd dollárt Ukrajna határának megvédésére, és egy vasat sem arra, hogy a saját határunkat megvédje?” Az oklahomai Josh Brecheen hozzá hasonlóan az amerikai déli határvédelem forrásait hiányolta.

Arizonából Andy Biggs májusban leszögezte: 

Ukrajna nem az 51. államunk. 

Szeptemberben pedig jelezte: „Republikánusok és demokraták is elismerték, hogy Ukrajna Oroszország támadása előtt a világ egyik legkorruptabb országa volt. Sosem kapunk elszámolást arról a pénzről, amit nekik küldtünk. Miért dobja ki a Biden-kormány az adófizetői pénzeinket?” Hasonlóan az elszámolás hiányát panaszolja fel Dan Bishop Észak-Karolinából.

Szintén Arizonából Elijah Crane júniusban azt javasolta: „A béketárgyalásokat elhozó követek jelentik azt a fajta segítséget, amit küldenünk kellene Ukrajnába”. Szeptemberben pedig kritizálta a háborúpárti demokrata szenátorokat: „A szenátus vezetői eszkalálni szándékoznak egy olyan világháborút, melynek kezelésekor már nem is fognak élni.” Ukrajna támogatásának egyik legszigorúbb kritikusa az az arizonai Paul Gosar, aki idén a budapesti CPAC Hungaryn is felszólalt. 

Ukrajna nem a barátunk, Oroszország pedig nem az ellenségünk 

– mondta februárban Gosar, aki szerint „a kongresszusnak nem kellene több pénzt pazarolnia Ukrajnára, és Amerika szükségleteire kellene koncentrálnia”.

A coloradói Lauren Boebert Volodimir Zelenszkij őszi amerikai látogatásakor arra volt kíváncsi: „Azért jött Zelenszkij, hogy begyűjtsön még egy csekket?” 

A Tennessee állambeli Tim Burchett képviselőt az háborította fel szeptemberben, hogy „Ha a kormányzat leáll, annak hatását minden képviselő érzékelni fogja. A Pentagon mégis külön kivételeket akar, hogy biztosítsa: Ukrajna ne legyen érintett?! Undorító.” Szintén Tennessee-ből Andrew Ogles leszögezte: „Az elnök hatalmas mennyiségű pénzt és eszközt küldött feltételek nélkül egy olyan országnak, amely az Egyesült Államoknak nem szövetségese.”

Ohióból Warren Davidson képviselő már tavaly májusban jelezte: azzal, hogy az USA addig 14 milliárd dollárnyi segélyt küldött Ukrajnának, messze többet tettek, mint bárki más, s az akkor épp terítéken lévő új törvényjavaslattal „ötször többet költenénk Ukrajna megsegítésére, mint a világ összes többi országa összesen. Bár támogatom Ukrajna népét és az önvédelemhez és önrendelkezéshez fűződő jogukat, ez nem a mi háborúnk.”

A floridai trumpista Matt Gaetz képviselő az ukrán hadisegélyek elbuktatása mellett Kevin McCarthy leváltásában is kulcsszerepet játszott. Neki – amellett, hogy szerinte „Ukrajna korruptabb, mint azt a vezetők bevallanák” – stratégiai kifogásai vannak az amerikai megközelítéssel szemben. „Miért választanánk Ukrajnát? Miért ne bővítenénk ki a NATO-t Oroszországgal, és miért ne tennénk Kína-ellenes szövetséggé?” – kérdezte júliusban. Hasonló stratégiai problémái vannak a szintén floridai Gregory Steube-nak, aki úgy látja, „az ukrajnai stratégia tisztázatlan, és a kongresszussal nem közöltek célt”. Oklahomából Kevin Hern ugyanezt kérdezi: 

Az amerikai nép megérdemli, hogy nagyjából tudja, mi a tervünk. Csak az, hogy tovább küldjük a pénzt Ukrajnába, vagy lesz valami megoldás is felkínálva?

Marjorie Taylor Greene georgiai képviselőnél nagyon kevesen ütnek meg keményebb hangot a kongresszusban Ukrajnával kapcsolatban. Ő márciusban még nácizott is. „Sokkoló a számomra, hogy a kongresszus ilyen könnyen hajlandó 14 milliárdnyi katonai felszerelést csatornázni Ukrajnába újra és újra, és felvetődik a kérdés: ez a pénz és ez az amerikai hadieszköz nem kerül Ukrajnában nácik kezébe?”

Thomas Massie Kentucky állambeli képviselőt az zavarja, hogy „az amerikai adófizetőket besorozták arra, hogy ennek a külföldi kormánynak jóléti segélyeket fizessen”. Szeptemberben felhívta a figyelmet arra is, hogy vannak olyan emberek, akik nem tudnak megszavazni támogatást „egy olyan háborúra, amelyet morálisan elleneznek”.

Illinois államból Mary Miller szeptemberben felhánytorgatta: „Biden hazudott, amikor azt mondta, hogy Ukrajnában nincsen korrupció. Most pedig a Hawaii és Florida számára folyósítandó katasztrófasegélyt Ukrajna további finanszírozásához kötné, amit ellopnak majd az ukrán oligarchák. NEM!”

A wisconsini Thomas Tiffany pedig békét és az európaiak által letárgyalt megoldást sürgetett. 

Amerika nem folytathatja egy nyílt végű európai konfliktus finanszírozását, amely leapasztja lőszerraktárainkat és kincstárunkat idehaza, miközben a világ körül a kínai kommunisták agresszióját bátorítja. Európának kell átvennie a vezető szerepet egy békés megoldás szorgalmazásában.

Végül, éppen a minap jelent meg a Financial Times közvéleménykutatása, amely szerint az amerikai választók nagyjából fele úgy gondolja, hogy a Biden-adminisztráció túl sok pénzt költ Ukrajnára. Sőt, ez a 48 százalékos tömeg abszolút többséget képez azokhoz képest, akik szerint ezek a költések „megfelelő méretűek”, illetve akik szerint többet kellene az Egyesült Államoknak Ukrajnára költeni (11 százalék). A republikánus szavazók közel kétharmada (65 százalék) gondolja úgy, hogy túl sok pénzt fordítanak Ukrajnára, de az el nem kötelezett választók több mint fele (52 százalék) is így vélekedik.

Borítókép: Volodimilr Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.