Orbán Viktor határozott álláspontot képvisel, amihez igazodni lehet

Orbán Viktor az unió legrégebb óta folyamatosan hivatalban lévő miniszterelnöke, aki számos fontos európai politikai kérdésben meghatározó szereplő – jelentette ki lapunk megkeresésére Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. A szakértő kiemelte, hogy Brüsszel és a baloldali Biden-adminisztráció is nyomás alatt tartja a nyugati kormányokat, és nem mindenki elég erős ahhoz, hogy ennek ellenálljon.

Orbán Viktor és Emmanuel Macron tárgyalása Párizsban Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

– Sokan próbálják elhitetni a közvéleménnyel, hogy Orbán Viktor egy elszigetelődött politikus. Mégis, maga a francia elnök hívta meg Párizsba, hogy az EU szempontjából döntő kérdésben vitassák meg az álláspontokat. Mit üzen ez a tárgyalás a balliberális fősodor narratívájának?

– Az elszigetelődésre vonatkozó hamis állításokat a valóság rendszeresen cáfolja. A baloldali politikusok nem szokták meg, hogy vitákat vállalnak a nemzeti érdekek védelmében külföldön – hiszen ők a pénzt is onnan kapják –, így furcsa számukra az ilyen helyzet. Nem csoda tehát, hogy minden vitától megijednek, és azonnal elszigetelődést kiáltanak. A helyzet azonban az, hogy Orbán Viktor az unió legrégebb óta folyamatosan hivatalban lévő miniszterelnöke, aki számos fontos európai politikai kérdésben meghatározó szereplő, 

hiszen határozott álláspontot képvisel, amihez igazodni lehet. Sokan vitatkoznak vele, mások egyetértenek, de valamilyen viszonyt minden európai vezető kialakított vele.

Macron elnökkel különösen érdekes a magyar miniszterelnök viszonya, hiszen a legtöbb politikai kérdésben nem értenek egyet, de mégis képesek észszerűen együttműködni. A francia elnök által képviselt megközelítésre lenne szükség más európai politikusok részéről is.

– A Le Point francia hetilapnak nyilatkozva arról beszélt a kormányfő, hogy az ukrajnai uniós csatlakozás nem időszerű, ezt pedig részletesen meg is indokolta. Miért nem látják ezeket az érveket a nyugati tagállamok?

– Biztosan látják őket, ugyanakkor sok esetben hiányzik a kellő politikai mozgásterük ahhoz, hogy kifejezzék és képviseljék az érdekeiket. Bukdácsoló kormányok, szivárványkoalíciók, önfeladás – sok olyan jelenséget látunk több tagállamban is, amelyek igencsak megnehezítik a nemzeti érdekek képviseletét. Arról nem is beszélve, hogy Brüsszel és a baloldali Biden-adminisztráció is nyomás alatt tartja a kormányokat, s nem mindenki elég erős ahhoz, hogy ennek ellenálljon.

– Arról is szó esett az interjú során, hogy az Oroszország ellen bevezetett szankciók jobban ártanak Európának, mint Oroszországnak. E tény mögött konkrét számok állnak, akkor miért nem hajlandók ezt észrevenni a nyugati államok?

– Itt ismét az önállóság hiánya a döntő. Az, hogy a szankciós politika elhibázott, a kezdetektől fogva nyilvánvaló volt, Magyarország minden alkalommal ki is fejezte ellenvetéseit. A brüsszeli bürokraták és a baloldali amerikai kormányzat azonban rég eldöntötte ezeket a kérdéseket addigra, mire az európai polgárok és az őket képviselő kormányok formálisan megkapták a döntés jogát. Ez a történet egy újabb példa arra, hogy mennyire fontos a szuverenitás. 

Az tudja képviselni az érdekeit, akinek megvan a kellő ereje és önállósága. Hibát követ el ezért mindenki, aki feladja döntési jogait holmi ideológiák és üresen csengő európai értékek érdekében. A szuverenitás nem szól a szövetségesi együttműködés ellen, sőt éppen az teszi lehetővé. Szövetséges ugyanis csak az lehet, aki egyenrangú fél, és aki beleszólhat az együttműködés kereteibe. 

Akinek erre nincs lehetősége, azt nem szövetségesnek, hanem beosztottnak hívják. A magyar érdek a szövetség, amelyen belül szükség esetén vitákat is vállalva küzdünk azért, ami nekünk fontos.

– A kárpátaljai magyarok jogait illetően a probléma sürgető. Mire van szükség ukrán részről elsősorban és miért habozik ebben a kérdésben Ukrajna?

Magyarország és a kárpátaljai magyarok is jogosan várják el az ukrán államtól azt, hogy jogi és politikai értelemben, azaz a szabályok és a hétköznapi valóság szintjén is biztosítsa a nyelvhasználat és az anyanyelvi oktatás lehetőségét.

Ez egyrészt alapvető fontosságú magyar nemzeti érdek, másrészt az Ukrajna által célként kitűzött uniós csatlakozásnak is előfeltétele. Most látunk bizonyos előrelépést ezen a területen, ami üdvözlendő, de korántsem jelenti azt, hogy minden probléma megoldódott. Ukrajna habozásának okát nehéz megmondani, hiszen nem adnak rá érthető magyarázatot, de egyet biztosan tudunk: most a nacionalista vezetés egyfajta nemzetépítési projektbe képzeli magát, amelybe nem férnek bele a nemzeti kisebbségek.

Ez a gondolkodás ugyanakkor nem összeegyeztethető az uniós joggal és az európai politikai hagyományokkal sem, ezért ez fenntarthatatlan.

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Emmanuel Macron francia elnök (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt párizsi munkavacsorájuk előtt az Elysée-palotában 2023. december 7-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)