A 345 szavazattal, 104 ellenszavazat és 29 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők aggodalmukat fejezték ki a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok állítólagos magyarországi eróziója miatt, különösen a nemrégiben elfogadott szuverenitásvédelmi törvény révén, amelyet az oroszországi külföldi ügynökökről szóló törvényhez hasonlítottak. Az EP-képviselők elítélték továbbá a tudományos élettel, az újságírókkal, a politikai pártokkal és a civil társadalommal szemben a források elosztása során állítólagosan alkalmazott rendszerszintű hátrányos megkülönböztetést.
Sajnálatukat fejezték ki a bizonyos jelentések szerinti manipulált közbeszerzési eljárásokat, a kormány és a miniszterelnökkel kapcsolatban álló szervezetek állítólagos nyilvános vételi ajánlatait, valamint hogy – véleményük szerint – uniós forrásokat használtak fel a kormány politikai szövetségeseinek gazdagítására.
Kijelentették: nem szabad kifizetéseket teljesíteni, ha bármely területen hiányosságok állnak fenn, ezért – mint írták – meg fogják vizsgálni, hogy szükség van-e jogi lépésekre a pénzeszközök befagyasztásának részleges feloldásáról szóló határozat hatályon kívül helyezésére. Megjegyezték, hogy az EP számos jogi és politikai intézkedést alkalmazhat, ha az uniós bizottság megsérti a szerződések őreként és az EU pénzügyi érdekeinek védelmében rá háruló kötelezettségeket.
Az Európai Parlament elfogadta a magyarországi helyzetről és a befagyasztott uniós forrásokról szóló állásfoglalást, de az ahhoz érkezett módosító javaslatok elbuktak.
Az egyik bukott módosító Cseh Katalinéktól érkezett, a Renew pártcsalád nevében. Ők bizalmatlansági indítvánnyal fenyegették meg a bizottságot, ha Magyarország számára pénzeket szabadítottak volna fel. A másik bukott módosító a baloldal részéről a magyar soros elnökséget próbálta volna meg elgáncsolni, a Európai Tanácsot szólították volna arra, hogy tegye meg az ehhez szükséges lépéseket.
