Az LMBTQ-lobbihoz és a migrációhoz kötné az Európai Parlament az uniós pénzeket

Az EP állásfoglalásában aggodalmát fejezte ki a magyar jogállamiság állítólagos eróziója miatt, külön kiemelve a nemrég elfogadott szuverenitásvédelmi törvényt.

Strasbourg, 2024. január 17. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal a jogállamiság magyarországi helyzetérõl és a befagyasztott uniós pénzeszközökrõl tartott vitában az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén 2024. január 17-én. MTI/EPA/Ronald Wittek Fotó: Ronald Wittek

Az állásfoglalásban felszólítják az Európai Tanácsot és a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket, és állapítsák meg, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsértette-e az uniós szerződés  7. cikkének 2. bekezdése szerinti uniós értékeket. Ezen bekezdés alapján hozható legsúlyosabb intézkedés az érintett tagállam bizonyos jogainak felfüggesztése, beleértve a tanácsban való szavazati jogát is.

Az Európai Parlament megtette a maga részét, most már a tagállamokon múlik, hogy végigcsinálják-e

– fogalmazott Petri Sarvamaa a közösségi oldalán. 

The European Parliament has done its part; now it's up to Member States to follow through. 3/3

— Petri Sarvamaa (@petrisarvamaa) January 18, 2024

A Nnéppárti képviselő korábban levélben kezdeményezte Magyarország tagállam szavazati jogának felfüggesztését.

Bíróság elé kerülhet az Európai Bizottság

A határozat kilátásba helyezi az EP részéről egy kereset benyújtását az EU Bíróságán, amiért tavaly decemberben 10,2 milliárd euró támogatást felszabadítottak Magyarország számára.

Így ismét kemény szembeállás alakult ki az Európai Parlament és az Ursula von der Leyen vezette biztosi kollégium között.

Ursula von der Leyen az Európai Parlament szerdai plenáris vitáján elmondta, hogy a magyar kormány teljesítette a pénzek feloldásához szükséges elvárásokat, de a képviselő-testület többségét nem foglalkoztatják a tények. A jogi bizottságot utasítják arra, hogy jogi szakvéleményt kérjenek a feloldott források ügyében. A következő lépés az lehet, hogy a jogi szakvéleményre alapozva kezdeményezzenek keresetet az uniós bíróságon, hogy felülbírálják a döntés jogszerűségét.

Ez tulajdonképpen a Cseh Katalinék által megfogalmazott bizalmatlansági indítvány egyel puhább leképeződése.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal a jogállamiság magyarországi helyzetéről és a befagyasztott uniós pénzeszközökről tartott vitában az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén 2024. január 17-én (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)