Rendszerszintűek a baloldali korrupciós ügyek

A szakértő szerint képmutatás jellemzi az európai balliberális elitet Eva Kaili ügyében.

Az Európai Unió Törvényszéke január közepén elutasította Eva Kaili keresetét, amellyel azt akarta elérni, hogy ne függesszék fel a mentelmi jogát. Kailit és három társát 2022. december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok. A vád ellenük bűnszervezethez tartozás, pénzmosás és korrupció.

Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, Kaili ügye most egy, a korábbitól eltérő történet miatt került az EP elé, azonban mentelmi jogának felfüggesztése nem értelmezhető a közelgő európai parlamenti választások nélkül, mondta el lapunk kérdésére Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője.

Erdélyi Rezső Krisztián   (Fotó: lantal / Nézőpont Intézet)

Egyrészt azon képmutatás miatt, amely a témában az európai balliberális elitet jellemzi. Miközben ugyanis a Katargate rávilágított arra, hogy a baloldalon korrupciós ügyek vannak, aközben ők vádolják folyamatosan ugyanezzel a jobboldalt. Mostanra pedig világossá vált, hogy ezek a baloldali korrupciós ügyek nem elszigetelt esetek, hanem rendszerszintűek, ami könnyen elidegenítheti a választókat. 

– mutatott rá az elemző a brüsszeli korrupciós botrány kapcsán.

– Másrészt fontos kampánytémája az európai jobboldalnak, hogy Brüsszelben más megítélés alá esnek a baloldali-liberális irányvonalat kiszolgáló politikusok – mint Kaili – fogalmazott Erdélyi Rezső Krisztián.

A mentelmi jog felfüggesztésével azonban a föderalisták előtt megnyílik egy olyan értelmezés kommunikálásának lehetősége, amely szerint, míg az európai elit tiszteli a jogállamot, addig az általuk populistáknak nevezettek nem. 

– tette hozzá a szakértő.

Borítókép: A korrupciós botrányba keveredett Eva Kaili görög szocialista párti képviselő (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)