Putyin Oroszország megmentője? – Ma kezdődik az orosz elnökválasztás

Igen csekélyek a Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz elnök ellen induló jelöltek esélyei az idei elnökválasztáson – erről beszélt a Magyar Nemzetnek Seremet Sándor szakértő. A keleti nagyhatalomban ma kezdődik meg az elnökválasztás, melyen összesen négy politikus indul, ám Putyin kihívói között nincs olyan karizmatikus ellenzéki személyiség, aki reális ellenfele lehetne a jelenlegi államfőnek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a 2024-es orosz elnökválasztás előtt a moszkvai Kremlben a választókhoz szól Vlagyimir Putyin orosz elnök 2024. március 14-én. Fotó: Mikhail METZEL Forrás: AFP

Háromnapos elnökválasztás kezdődik ma Oroszországban, mely a Szovjetunió megszűnése óta már a nyolcadik voksolás lesz. Amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint felét, akkor 2024. április 7-én második fordulót tartanak, erre azonban kicsi az esély. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök és elnökjelölt kampányplakátja Moszkvában 2024. március 12-én. A felirat a következő: „Oroszország. Putyin. 2024” (Fotó: Alekszandr Nemenov/AFP)

Kik indulnak Putyin ellen az orosz elnökválasztáson?

Az orosz Központi Választási Bizottság által jóváhagyott szavazólapon 2008 óta először csak négy jelölt szerepel majd:

• Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz elnök;
• Vlagyiszlav Davankov, a parlament alsóházának, az állami dumának az alelnöke, és az Új Emberek politikai párt törvényhozója;
• Leonyid Szluckij, a duma vezető tagja, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt (LDPR) vezetője;
• valamint Nyikolaj Haritonov, a duma távol-keleti és sarkvidéki régiók fejlesztéséért felelős bizottságának vezetője, a kommunista párt jelöltje.

A Magyar Nemzetnek Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója, a Neumann János Egyetem Eurázsia-központ szakértője elmondta, hogy a Putyin ellen induló jelöltek esélyei igen csekélyek. 

Sokan úgy vélik, hogy Borisz Nagyezsgyin kiesésével-kitiltásával a választási hajszából az idei választások teljesen unalmassá váltak, ugyanis Putyinnak ezzel egy reális kihívója sem maradt. Véleményem szerint Putyin győzelmét Nagyezsgyin indulása sem veszélyeztette volna valószínűleg

– magyarázta az elemző.

Seremet Sándor (Fotó: Magyar Külügyi Intézet)

Putyinon kívül így mindössze hárman fognak indulni az elnöki székért, akik tulajdonképpen a rendszeren belüli ellenzék – vélekedett Seremet Sándor. Nyikolaj Haritonov már 2004-ben is indult Putyin ellen, akkor a második helyen végzett, a szakértő ugyanakkor kiemelte, a 76 éves politikus a fontos területért felel a távol-keleti és sarkköri régióért felelős bizottság vezetőjeként.

Leonyid Szluckij az LDPR párt jelöltje. A pártot a már elhunyt Vlagyimir Zsirinovszkij fémjelezte, aki hangos, gyakran alpári beszédeiről volt híres. Szluckij 2003 óta aktív politikus. Választási kampánya során hangsúlyozta az annektált régiók támogatásának fontosságát, a vállalkozások védelmét a »speciális katonai művelet« körülményei között

– magyarázta Seremet Sándor.

Vladiszlav Davankov a legfiatalabb jelölt, ő az Új emberek párt jelöltje. A szakértő kiemelte: a politikus híres kezdeményezései között szerepel az iskolai házi feladatok eltörlése, a májusi ünnepekkel kapcsolatos szabadnapok meghosszabbítása, valamint a várandósok ingyenes parkolása.

Van esély Putyin leváltására?

„Ezek a jelöltek bár ténylegesen aktív, valós politikusok, indulásuk nemigen fenyegeti a regnáló elnök esélyeit. Putyin a nemzetközi kritika ellenére továbbra is népszerű vezető az országban, ezzel együtt a jelöltek jóváhagyása általában megfontolt, hogy a választások eredménye stabilan biztosítható legyen” – nyilatkozta lapunknak az MKI szakértője.

Hozzátette: jelenleg az orosz politikában egyelőre nincs olyan karizmatikus ellenzéki személyiség, aki reális kihívója lehetne Vlagyimir Putyinnak. 

Az orosz választási rendszert érő kritikák kapcsán Seremet Sándor rámutatott: a kritikák legtöbb esetben a szavazásokat érintik, mint például a szavazatok számlálása, az urnák megfelelő szállításának biztosítása, esetleg a „kényelmetlen” jelöltek regisztrációjának a nehezítése, így például Nagyezsgyin is formális hibák miatt esett ki. Összesen közel 40-en jelentkeztek a Központi Választási Bizottságnál. Az idei választás többnapos lesz, és idén először alkalmazzák a távszavazást is, így Moszkva mellett 28 régióban szavazhatnak ilyen formában. Erre január 29. és március 11. között lehetett regisztrálni, és a közlések szerint összesen több mint 4,6 millió kérelmet dolgoztak fel. 

Mik az orosz elnök jogkörei? – Így néz ki az orosz közgjogi berendezkedés

Az orosz alkotmány szerint az Oroszországi Föderáció demokratikus szövetségi jogállam, köztársasági államformával, ahol az államhatalmat az elnök, a szövetségi közgyűlés (a szövetségi tanács és az állami duma), a kormány és az orosz bíróságok gyakorolják. Az orosz elnök amellett, hogy az alkotmány szerint az ország vezetője, nagyon fontos szereplő, hiszen az orosz politikai rendszer szorosan fűződik a gazdasági és üzleti érdekcsoportokhoz is. Az államfő sok esetben az egymással versengő vagy szembenálló csoportok között kiegyensúlyozó szerepet is betölt.

A közvélemény-kutatások szerint az oroszok többsége Putyint támogatja. A tervek szerint az új elnököt 2024. május 7-én iktatják majd be.

Putyin Oroszország megmentője?

Putyin a Szovjetunió szétesése után az 1990-es évek mélyrepülésében került hatalomra, és sokan úgy vélik Oroszországban, hogy az ő nevével fémjelzett korszak hozta a javulást, mutatott rá a szakértő. Oroszországban jobbak lettek a gazdasági viszonyok, ismét megjelent a világpolitikai erőtérben. 

Ha úgy tetszik, sok orosz úgy tartja, hogy a nemzeti önbizalom jött vele vissza. Komoly eredmény volt, hogy sikerült konszolidálnia a csecsenföldi konfliktust, amely sok áldozatot követelt és igen gyakori terrortámadásokkal járt Moszkvában. Ezek fontos eredmények voltak, és ez hatással van az elnök megítélésére is, ami többnyire pozitív értelemben

– idézte fel Putyin politikájának fontos pillanatait Seremet Sándor.

Közel 25 éve vezetői székben – Putyin politikai pályafutása

Putyin először 1999 augusztusa és 2000 májusa között került az orosz kormány élére Oroszország első megválasztott államfője, Borisz Jelcin alatt. Először pedig a 2000-ben megtartott elnökválasztáson indult, melyen első helyen végezve Oroszország államfője lett egészen 2008-ig, két négyéves ciklust betöltve. 2008 és 2012 között ismét a kormány élére került Dmitrij Medvegyev elnöksége alatt. Putyinnak ezután az elmúlt két elnökválasztást is sikerült megnyernie: elsőként végzett 2012-ben és 2018-ban is, így már közel 12 éve vezeti hazáját. Az orosz alkotmányban ráadásul 2020-ban egy olyan módosítást hajtottak végre, mely lehetővé tette, hogy az idei évtől újabb, két hatéves cikluson keresztül tölthesse be az elnöki tisztséget, így hatalmon maradva 2036-ig.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a 2024-es orosz elnökválasztás előtt a moszkvai Kremlben szól a választókhoz 2024. március 14-én (Fotó: AFP/Mikhail Metzel)