Vlagyimir Putyin a szavazatok több mint 87 százalékát szerezte meg az orosz elnökválasztáson – közölte hétfőn az orosz Központi Választási Bizottság az eredményeket. Az államfőnek újabb, 2030-ig tartó ciklust szavaztak meg, ami azt jelenti, Putyin 77 éves koráig maradhat elnökként az ország élén.

A választáson Vlagyimir Putyin mellett Vlagyiszlav Davankov, a parlament alsóházának, az állami dumának az alelnöke, és az Új Emberek politikai párt törvényhozója; Leonyid Szluckij, a duma vezető tagja, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt (LDPR) vezetője, valamint Nyikolaj Haritonov, a duma távol-keleti és sarkvidéki régiók fejlesztéséért felelős bizottságának vezetője, a kommunista párt jelöltje indult. Ők valamennyien a szavazatok kevesebb, mint öt százalékát szerezték meg.
Meglepetés nem történt, beigazolódtak az elvárások, talán csak a 75 százalékos részvételi arány okozott meglepetést. Putyin 87 százalékos győzelme nagyon jelentős eredmény,
hangsúlyozta lapunk kérdésére Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója, a Neumann János Egyetem Eurázsia-központ szakértője.
A rendszeren belüli ellenzéki (oroszul szisztyemnaja oppozicija) jelöltek legitimitását a kapott néhány százalék erősítette meg, ami meglepő volt, az a jelenlegi elnök új régiókban elért kiváló eredménye volt – tette hozzá.

Seremet Sándor szerint az új régiókban, vagyis a megszállt régiókban elért eredményeket nem igazán fogják elismerni a nyugati partnerek, mivel ez Ukrajna területi integritását sértené. A szavazatok alapján ott is viszonylag magas Putyin elismertsége, hangsúlyozta a szakértő, de azt nehéz megállapítani, hogy ezek úgynevezett kényszerített szavazatok-e, vagy pedig azt mondható el, hogy akik e területeken maradtak, azok oroszpártiak.
– A Nyugat által antidemokratikusnak tartott és nevezett orosz elnökválasztás kapcsán a szakértő arra mutatott rá, hogy a Nyugat Oroszországot mindig egy autoriter rendszernek, jobb esetben egy hibrid rendszernek tartotta, ahol szerintük demokratikus köntösben mindig megtartják a választásokat, de ez a posztszovjet térség országaira is jellemző – folytatta Seremet Sándor.
– Az orosz határterületek választások alatti intenzív támadása és a Nyugat az orosz választások tisztaságát megkérdőjelező álláspontja szerinte a jelenlegi putyini rendszer malmára hajtotta a vizet. Az, hogy a nyugati sajtó egésze az orosz demokratikus rendet kérdőjelezi meg, az láthatóan kontraproduktív. Ezek az ellenséges hangvételű megnyilvánulások sokak számára csak igazolták azt a narratívát, hogy az egész világ ellenük van és fel kell sorakozni Putyin mögött. Az orosz rendszerben ez úgy tűnik, működik – tette hozzá Seremet Sándor.