Szakértők: Az orosz elnökválasztás erős felhatalmazás a háború folytatásához

A fokozódó nyugati háborús retorika arra sarkallhatja a tovább erősödött Putyint, hogy kihasználja a harctéren a novemberi amerikai elnökválasztásig hátralévő időt. A hasonló jogi állapot Ukrajnának is lehetővé tehette volna a választások megtartását, arra azonban nem került sor, mondták el a Magyar Nemzet megkeresésére szakértők.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és elnökjelölt találkozik a médiával kampányközpontjában Moszkvában 2024. március 18-án. Fotó: NATALIA KOLESNIKOVA Forrás: AFP

Putyin a megválasztása utáni sajtótájékoztatón a béketárgyalások pártján állt, de azt is hangsúlyozta, hogy Moszkvának gondolkodnia kell azon, hogy kivel tárgyaljon majd az ukrajnai békekötésről. Emellett új elnöki ciklusa egyik fő céljának a „különleges hadművelet” feladatainak teljesítését nevezte meg.

Sem a Kremlben, sem a világ más részein sem hatott meglepetésnek Putyin választási győzelme. A két éve tartó háború miatt az orosz társadalom jelentős része az elnök mögött áll

– mondta el a Magyar Nemzetnek Horváth József.

Az Alapjogért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint Putyin most olyan felhatalmazást kapott, hogy egyrészről a minimálprogram az lehet, hogy folytatják a harctéren a lassú felőrlő taktikát az ukrán féllel szemben, ami eddig eredményre vezetett, másrészről pedig a weimari háromszög és a balti államok vezetőitől hallott nyilatkozatok arra sarkallhatják az orosz vezetést, hogy kihasználják azt az időablakot, ami az amerikai elnökválasztásokig tart, és felgyorsítsák a katonai műveleteket.

Horváth József biztonságpolitikai szakértő. Fotó: Polyák Attila

– A magam részéről úgy vélem, hogy az oroszok igyekeznek egyre inkább olyan stratégiai pozíciókat kialakítani a fronton, ami a későbbiekben is lehetővé teszi a számukra, hogy egy befagyott konfliktus esetén is az olyan tartható frontvonalakat eredményezzen, amit akár egy újabb népszavazással Oroszországhoz tudjanak csatolni – folytatta a szakértő.

A fokozódó háborús retorika és veszély kapcsán Horváth József arra mutatott rá, hogy Európa-szerte erősödik a félelem a háborúba való belesodródástól. Macron népszerűsége meredeken zuhan kijelentései óta, de a háborúpártiak kialakulófélben lévő koalíciója, Franciaország, Németország, Lengyelország és a balti államok úgy gondolják, hogy most van itt a pillanat számukra, hogy az ősellenségüknek tekintett Oroszországgal leszámolhatnak – mondta a szakértő.

Ők ebből a szempontból nem veszik figyelembe sem a katonai realitásokat, sem az országaik hátországának a teherbíró képességét, sem pedig társadalmaik háborús konfliktustól való félelmét. Ők a politikai túlélőképességüket és esetleg más politikai megrendelők elvárásait igyekeznek ezzel teljesíteni

– tette hozzá Horváth József.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP/Natalia Kolesnikova)