Vlagyimir Putyin a szavazatok több mint 87 százalékát szerezte meg az orosz elnökválasztáson – közölte hétfőn az orosz Központi Választási Bizottság az eredményeket. Az államfőnek újabb, 2030-ig tartó ciklust szavaztak meg, ami azt jelenti, Putyin 77 éves koráig maradhat elnökként az ország élén.
A választáson Vlagyimir Putyin mellett Vlagyiszlav Davankov, a parlament alsóházának, az állami dumának az alelnöke, és az Új Emberek politikai párt törvényhozója; Leonyid Szluckij, a duma vezető tagja, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt (LDPR) vezetője, valamint Nyikolaj Haritonov, a duma távol-keleti és sarkvidéki régiók fejlesztéséért felelős bizottságának vezetője, a kommunista párt jelöltje indult. Ők valamennyien a szavazatok kevesebb, mint öt százalékát szerezték meg.
Meglepetés nem történt, beigazolódtak az elvárások, talán csak a 75 százalékos részvételi arány okozott meglepetést. Putyin 87 százalékos győzelme nagyon jelentős eredmény,
hangsúlyozta lapunk kérdésére Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója, a Neumann János Egyetem Eurázsia-központ szakértője.
A rendszeren belüli ellenzéki (oroszul szisztyemnaja oppozicija) jelöltek legitimitását a kapott néhány százalék erősítette meg, ami meglepő volt, az a jelenlegi elnök új régiókban elért kiváló eredménye volt – tette hozzá.
Seremet Sándor szerint az új régiókban, vagyis a megszállt régiókban elért eredményeket nem igazán fogják elismerni a nyugati partnerek, mivel ez Ukrajna területi integritását sértené. A szavazatok alapján ott is viszonylag magas Putyin elismertsége, hangsúlyozta a szakértő, de azt nehéz megállapítani, hogy ezek úgynevezett kényszerített szavazatok-e, vagy pedig azt mondható el, hogy akik e területeken maradtak, azok oroszpártiak.
– A Nyugat által antidemokratikusnak tartott és nevezett orosz elnökválasztás kapcsán a szakértő arra mutatott rá, hogy a Nyugat Oroszországot mindig egy autoriter rendszernek, jobb esetben egy hibrid rendszernek tartotta, ahol szerintük demokratikus köntösben mindig megtartják a választásokat, de ez a posztszovjet térség országaira is jellemző – folytatta Seremet Sándor.
– Az orosz határterületek választások alatti intenzív támadása és a Nyugat az orosz választások tisztaságát megkérdőjelező álláspontja szerinte a jelenlegi putyini rendszer malmára hajtotta a vizet. Az, hogy a nyugati sajtó egésze az orosz demokratikus rendet kérdőjelezi meg, az láthatóan kontraproduktív. Ezek az ellenséges hangvételű megnyilvánulások sokak számára csak igazolták azt a narratívát, hogy az egész világ ellenük van és fel kell sorakozni Putyin mögött. Az orosz rendszerben ez úgy tűnik, működik – tette hozzá Seremet Sándor.
Putyin a megválasztása utáni sajtótájékoztatón a béketárgyalások pártján állt, de azt is hangsúlyozta, hogy Moszkvának gondolkodnia kell azon, hogy kivel tárgyaljon majd az ukrajnai békekötésről. Emellett új elnöki ciklusa egyik fő céljának a „különleges hadművelet” feladatainak teljesítését nevezte meg.
Sem a Kremlben, sem a világ más részein sem hatott meglepetésnek Putyin választási győzelme. A két éve tartó háború miatt az orosz társadalom jelentős része az elnök mögött áll
– mondta el a Magyar Nemzetnek Horváth József.
Az Alapjogért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint Putyin most olyan felhatalmazást kapott, hogy egyrészről a minimálprogram az lehet, hogy folytatják a harctéren a lassú felőrlő taktikát az ukrán féllel szemben, ami eddig eredményre vezetett, másrészről pedig a weimari háromszög és a balti államok vezetőitől hallott nyilatkozatok arra sarkallhatják az orosz vezetést, hogy kihasználják azt az időablakot, ami az amerikai elnökválasztásokig tart, és felgyorsítsák a katonai műveleteket.
– A magam részéről úgy vélem, hogy az oroszok igyekeznek egyre inkább olyan stratégiai pozíciókat kialakítani a fronton, ami a későbbiekben is lehetővé teszi a számukra, hogy egy befagyott konfliktus esetén is az olyan tartható frontvonalakat eredményezzen, amit akár egy újabb népszavazással Oroszországhoz tudjanak csatolni – folytatta a szakértő.
A fokozódó háborús retorika és veszély kapcsán Horváth József arra mutatott rá, hogy Európa-szerte erősödik a félelem a háborúba való belesodródástól. Macron népszerűsége meredeken zuhan kijelentései óta, de a háborúpártiak kialakulófélben lévő koalíciója, Franciaország, Németország, Lengyelország és a balti államok úgy gondolják, hogy most van itt a pillanat számukra, hogy az ősellenségüknek tekintett Oroszországgal leszámolhatnak – mondta a szakértő.
Ők ebből a szempontból nem veszik figyelembe sem a katonai realitásokat, sem az országaik hátországának a teherbíró képességét, sem pedig társadalmaik háborús konfliktustól való félelmét. Ők a politikai túlélőképességüket és esetleg más politikai megrendelők elvárásait igyekeznek ezzel teljesíteni
– tette hozzá Horváth József.
Orosz elnökválasztás 2024 
