Szijjártó Péter: Magyarországot egyre súlyosbodó aggodalommal tölti el a közel-keleti helyzet

Mindent meg kell tenni, hogy a közel-keleti helyzet ne eszkalálódjon, mert az világháborús kockázattal jár.

A Nestlé Hungária újabb, 55 milliárd forint értékű beruházást hajt végre büki gyárában Fotó: Máthé Zoltán

A tárcavezető az ENSZ két főtitkárhelyettesével és a szervezet palesztinokat segélyező ügynökségének (UNRWA) igazgatójával folytatott találkozója előtt arról számolt be, hogy a közel-keleti helyzet kapcsán a kormány álláspontja négy alapelven nyugszik, amelyek között az első, hogy mindent el kell követni, hogy többé ne történhessen az október 7-ei izraelihez hasonló merénylet sehol a világon, senki ellen.

Épp ezért a terrorellenes műveletek sikere a Közel-Keleten most nemcsak izraeli, hanem globális érdek is. Ha egy terrorszervezettel szemben alulmarad a nemzetközi közösség törekvése, akkor az globálisan súlyosbítaná azt a helyzetet, amely már most is elég súlyos 

− figyelmeztetett.

A második pontként azt említette, hogy mindent meg kell tenni a konfliktus eszkalációja, kiszélesedése ellen, minthogy a továbbterjedés a globalizálódás kockázatával járna, innen pedig már nagyon kevésen múlna egy harmadik világháború kitörése.

Kiemelte, hogy itt Libanonnak kulcsszerepe van, hiszen egyre súlyosabbak a támadások a Hezbollah és Izrael között, s rámutatott, hogy a bejrúti kormány minden jel szerint ki akarna maradni ebből, ezért a nemzetközi közösségnek minden támogatást meg kellene adnia számára.

A szavai szerint a harmadik fontos szempont a civilek védelme, a humanitárius segélyek célba juttatása. „Figyelni kell rá, hogy a humanitárius segélyek célba érjenek, hogy a Gázában élő ártatlan, civil emberek megkapják ezeket, ne kerüljenek az éhhalál szélére, ne éhezzenek” − jelentette ki.

− Nyilvánvalóan ez egy rendkívül gyáva dolog, amit terrorszervezetek gyakran vetnek be, hogy mintegy élő pajzsként használják fel az ártatlan civileket, családokat, gyerekeket, és iskolák, kórházak mellé költöztetik a legfontosabb funkcióikat − tette hozzá.

Végül kitért a túszok helyzetére is, mondván, hogy az elhurcolt embereket minél előbb el kell engedni. Emlékeztetett rá, hogy még mindig a terroristák fogságában van egy magyar állampolgár, és csak bízni lehet abban, hogy még életben van.

Reményét fejezte ki, hogy a közvetítők egyiptomi és katari vezetéssel elérhetnek valamifajta racionális megállapodást a felek között a fogolycsere tekintetében.

Szijjártó Péter közölte, hogy nem szabad zárójelbe tenni a humanitárius tevékenységet a Közel-Keleten, ugyanis ezzel ártatlan emberek bűnhődnének a terrorcsoportok gaztetteiért. Problémásnak nevezte, hogy az UNRWA-nál kirobbant botrány aláásta az ügynökség hitelességét, s így a finanszírozását is, miután vádak szerint a szervezetek tucatnyi munkatársa együttműködött a Hamász terroristáival a a Gázai övezetben. Úgy vélekedett, hogy a jelentéseket a legalaposabban ki kell vizsgálni, és ha beigazolódnak, akkor felül kell vizsgálni az ENSZ palesztinai működésének struktúráját is.

Ezután hangsúlyozta, hogy a humanitárius helyzet világszerte rendkívül súlyos, már jóval több mint 300 millió felett van a külső támogatásra szorulók száma, márpedig az ENSZ költségvetése nem dúskál ezen szempontból.

Az országokon, a kormányokon múlik, hogy önkéntes felajánlásokkal, kétoldalú megállapodás alapján mennyi segítséget tudnak biztosítani a rendkívül nehéz helyzetben lévő emberek számára

 − mondta, majd megjegyezte, hogy hazánk a méretén és gazdasági erején is bőven felülteljesít, miután jelenleg a történelem legnagyobb humanitárius akcióját folytatja az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és eközben a közel-keleti válság humanitárius következményeinek kezeléséből is kiveszi a részét.

Felidézte, hogy többek közt támogatást adtak Egyiptomnak, hogy az Európa biztonsága szempontjából is kulcsfontosságú állam egészségügyi rendszere bírja a konfliktus miatt erősödő nyomást.

Illetve közölte, hogy Magyarország a koronavírus-járvány globális kezelésében is nagy szerepet játszott, ugyanis 8,5 millió adag oltóanyagot adott át egyes rászoruló országoknak. Továbbá kötött segélyhitelek keretében több mint egymilliárd dollár értékben zajlik kooperáció afrikai és délkelet-ázsiai országokkal a vízellátás, a szennyvízkezelés javítása érdekében.

A miniszter végezetül tudatta, hogy négy éven belül gyakorlatilag már harmadjára állt a feje tetejére a világgazdaság a közel-keleti konfliktussal, amely elképesztő kihívások veszélyével jár már csak a jemeni húszi lázadók támadásai miatt is, amelyek nyomán mára gyakorlatilag ellehetetlenült a hajózás a világ kereskedelmi forgalmának egyhatodát áteresztő Szuezi-csatornán.

−És Afrika megkerülése időben, pénzben − a környezeti terhelésről nem is beszélve − elképesztő pluszköltségeket jelent, és komoly kiszámíthatatlanságokat okoz − mutatott rá. −Nem akarjuk, hogy újabb, Európán kívüli biztonsági konfliktus az európai gazdaság számára jelentsen elképesztő árfelhajtó hatást − emelte ki, határozott lépéseket sürgetve az ügy megoldása érdekében.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)