Ezzel kapcsolatban azonban katonai szakértők, magas rangú katonai vezetők és maga Vlagyimir Putyin orosz elnök is leszögezte, hogy az egyet jelentene egy világháború kirobbanásával. Az orosz államfő még az atomháborút is kilátásba helyezte.
Egyes országok, például Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország üdvözlik Macron háborús retorikáját. Más vezetők, például Olaf Scholz német kancellár azonban kissé meglepődtek a változástól – írja a The Telegraph brit lap egy elemzésében.
Hogy miért változott Macron szemlélete, az leginkább abban keresendő, hogy Németország és az Egyesült Államok többször bírálta Párizst, amiért nem nyújt elég katonai segítséget Ukrajnának, ami fájt a franciáknak. Ráadásul Németország vezette azt a páneurópai projektet, amelynek célja egy folyamatos rakétavédelem létrehozása az EU felett. A franciák számára ez az európai domináns katonai hatalmi státuszuk megsértésének tűnt.
Párizs ezt a területére való német betörésnek tekinti. Egyszerűen fogalmazva, Berlin a gazdasági vezető Európában, míg Párizs a stratégiai vezető. A határok most elmosódtak, és egymás területére próbálnak behatolni
– írja a brit lap bennfentesekre hivatkozva.
Macron arra is törekszik, hogy ne csak egy Ukrajnát támogató európai koalíció vezetője legyen, hanem globális szinten is vezesse ezeket a folyamatokat. Különösen az amerikai helyzet tükrében, ahol hamarosan elnökváltás következhet be.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, Macron most mással akarja elvégeztetni a piszkos munkát, vagyis meggyőzni Olaf Scholz német kancellárt a Taurus nagy hatótávolságú rakéták Ukrajnába küldéséről. A francia elnök Annalena Baerbock német külügyminisztert bízta meg azzal, hogy változtassa meg a kancellárja véleményét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!