Nem túlzás azt állítani, hogy Kárpátalján 2024-ben ismét 1944 szelleme kísért. Akkor több tízezer magyar és német férfit hurcoltak el a szovjet megszállók málenkij robotra, ma pedig abba a háborúba viszik – nemzetiségtől függetlenül – a helyi férfiakat, melyhez semmi közük sincs. Ami azonban feltűnő, hogy Kijev a vegyes lakosságú Kárpátalján szabályos embervadászatot folytat, hasonló csak a románok lakta Csernyivciben, illetve az orosz ajkú Ogyesszában van. Kérdés, miért? Esetleg a kiszorítás politikájának egy újabb fejezetét láthatjuk?
Köztudott ugyanis, hogy Kárpátaljával ellentétben például Kijevben hasonló nincs, és a férfiak ki mernek menni az utcára is.
A belső-ukrajnai maszkos és fegyveres kommandók rendszeresen „vendégszerepelnek” Kárpátalján. Legutóbb Ungvár történelmi belvárosából hurcolták el a hadköteles korú férfiakat.
Persze nemcsak Ungvár, hanem a többi város utcáin is „portyáznak”. Beregszászból és Nagyszőlősről a napokban mindenkit összeszedtek, akit az utcán találtak. A helyi hírek szerint volt, akit még félholtra is vertek, mert ellenkezett az alkotmányellenes eljárás, vagyis leegyszerűsítve az emberrablás miatt.
Figyelmeztető lövések Nagyszőlősön
Nagyszőlős környékén a hadkiegészítők a helyi roma közösségből is több hadköteles korút fogdostak össze, arra azonban nem számítottak, hogy ez kisebb népfelkelést fog eredményezni. Kiderült ugyanis, hogy nemcsak az egészséges fiatalokat, de még a köztudottan beteg férfiakat is magukkal vitték az ilonokújfalui piacról. A cigányság nem teketóriázott, és nekiment a nagyszőlősi hadkiegészítő épületének. A videókon jól látni és hallani, hogy a toborzók figyelmeztető lövéseket adnak le.
A felháborodott asszonyok a gyermekeikkel közösen úttorlaszt is építettek a központ elé. Amit a környéken találtak, a gumiabroncstól a hullámpaláig, mindent odahordtak.
A tiltakozó akció után a Kárpátaljai Megyei Rendőrség közleményt adott ki, melyben leszögezte: a tüntetők akár hétévnyi börtönbüntetést is kaphatnak. Érdekes, hogy az ukrán hatóságok a szovjet múltat ebben az esetben sem tagadták meg. Oroszországban még ma is szokás, hogy a biztonsági szolgálatok nyilvános bocsánatkérésre kötelezik a tetteseket. Ezt általában videóra is veszik. Ebben az esetben sem volt ez másképp. Az asszonyoknak a kamerák előtt kellett bocsánatot kérniük, és kimondaniuk, hogy ők valójában nem is úgy gondolták. Mindezt az ukrán szolgálatokkal nyíltan és büszkén együtt dolgozó Vitalij Glagola ungvári blogger Telegram-csatornáján meg is tették:
Így kéretnek tehát bocsánatot az Európába igyekvő Ukrajnában a megalázott kárpátaljai romákkal. Szerencsére a szeretteik elrablását már nem kellett helyeselniük. Kérdés, hogy ilyenkor vajon hol vannak az európai jogvédők, a civilek és a többiek. A válasz várat magára.
Borítókép: Ukrán katonák leszerelést követelő hozzátartozói tüntetnek a kijevi Függetlenség terén 2023. október 27-én (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)
Orosz–ukrán háború
