Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A gasztronómia kiváló kerete lehet a politikai ökuméniának. A bor és a kulinária összehoz, hidakat épít. Magam is megtapasztaltam a minap, hogy terített asztal mellett, jobbnál jobb ételkompozíciók kíséretében érdekes és konstruktív beszélgetést folytathattam valakivel, aki a közösségi médiában elképesztő stílusban nyilvánult meg azzal a táborral szemben, melyhez magam is tartozom. Az eszmecserét ő kezdeményezte, ismerve írásaimat és nézeteimet.
A magyar „gasztroforradalom” „kiáltványát”, a Magyar Gasztronómiai Egyesület által 2007-ben kibocsátott Kulináris Chartát aláírta Eszterházy Péter és Lovas István egyaránt. Követve a két korán eltávozott alkotó közéleti munkásságát, megkockáztatható a kijelentés, hogy nem sok mindenben érthettek egyet, teljesen más volt a világlátásuk, értékrendjük, de lám, mégiscsak akadt egy markáns közös metszet, egy olyan ügy, amit mindketten jó szívvel, teljes elkötelezettséggel támogattak.
Ilyen kulináris konszenzus övezi politikai hovatartozástól függetlenül azt az alapigazságot, hogy Olaszország kiapadhatatlan ihletforrás, az egyik legvonzóbb turisztikai célpont, hiszen egy élet kevés ahhoz, hogy minden csodáját megismerjük. S ebben nyilván fontos elem az olasz gasztronómia, mely csak a felszínes szemlélő számára redukálódik a pasta-ra és pizzára, netán még a rizottóra.
E műfajok fontos komponensét képezik az olasz konyhának, meghódították egész Európát és annak kulturális csatolt részeit, de ezen túl ott van még az olasz előételek világa, a sajtkultúra, a felvágottak garmada, a jellegzetes hal- és húsételek, nem szólva a desszertekről s a borokról, hogy csak néhány műfajt említsek. Addig volt irányelvünk, hogy minden évben más országban nyaraljunk, míg sorra nem került Olaszország, ahol történelmi okokból úgyszólván minden tartomány külön világ, mely felfedezésre vár.
Nem véletlen, ha egy házaspár, midőn egy kis gasztronómai oázist teremt meg, mondhatni bárhol Európában vagy akár a Kárpát-medencében, akkor azt Itália köré építi.
Gyulán, Aradhoz való közelsége okán – a távolság a két város között mindössze 70 kilométer – rendszeresen megfordulunk, így alkalmam volt követni a település vendéglátásának fejlődését. Itt is érték e szegmenst érzékeny veszteségek az utóbbi évtizedben. A város ikonikus étterme, a Jalecz Lajos által életre hívott indonéz étterem, mely több mint tíz évig Kisködmönként működött, egy rövid, újfent indonéz korszak után bezárt; feladták a Gault Millau kalauz által az „Év feltörekvő étterme” titulussal díjazott, s a várost a Dining Guide étteremkalauzban egyedüliként képviselő Patrióta működtetői; ideiglenesen megszűnt eredeti formájában a Rouge, mely az utóbbi hetekben életjeleket mutat, igaz egyelőre csak menüztetnek, de tervezik az a la carte rendszert is bevezetni. Lássuk, megközelítik-e az alapításkori, Segal Viktor nevével fémjelzett színvonalat.
Fotó: A szerző felvétele
Megnyílt viszont a járvány verte időkben három pazar hely, három olyan egység, melyet úgy is jellemezhetnénk, hogy „több mint kávézó”. Az Édeském kávé és desszertműhely, ahol a borok és sörök is a magyar élvonalhoz tartoznak, a Black Sheep, melyet méltattam már e rovatban, s a La Sposa caffé, mely egy hangulatos, minőségközpontú, 2022 tavaszán nyitott kávézó, cukrászda, delikátbolt és bisztró.
Ellentétben az előbbi kettővel, amit szinte lehetetlen nem felfedezni, hiszen város központjában működnek, a La Sposa-ra a térképen akadtam rá. Olyan ételfotókat töltöttek fel az ott járt vendégek, melyek messze a regionális átlag feletti konyhai teljesítményre utalnak, így első adandó alkalommal arrafelé vettem az irányt.
Igényesen kialakított kerthelyiség fogadja a belépőt, fagylaltospulttal, könyvespolccal, melyről akár el is lehet vinni a könyveket. Ha ereszkedünk néhány lépcsőnyit, a beltéri bisztrórészbe érünk, innen nyílik a delikátbolt pastakkal, paradicsomkonzervekkel, pisztácia- és mandulakrémmel, borokkal, pálinkákkal, sajtokkal, sonkákkal. Mint megtudtam a kedves, közvetlen (rész)tulajdonos hölgytől, e családi vállalkozást az Olaszország iránti rajongás ihlette, s olyan eredeti olasz termékeket is forgalmaznak, melyek csak náluk kaphatók.
Az étlap bemutatkozó soraiból kiderül, hogy az emeleten esküvői ruhaszalont is működtetnek, ez ihlette az egység nevét: „A menyasszony kávézója”. De mindezzel nem elégednek meg, a tárlatként is működő La Sposa-ban megannyi rendezvényt szerveznek az anyák napi virágvásártól színészek önálló estjein keresztül a borkóstolókig.
Az italok és desszertek a teljes nyitvatartási idő alatt rendelhetők, hét közben délben ebédmenüvel várják a vendégeket, csütörtöktől vasárnapig pedig egy rendszeresen változó szűk bisztróétlapról rendelhet a betérő. Ezen 2024 májusában szerepelt többek között gambas al ajillo, azaz csilis-fokhagymás sült garnéla, bruschetta, pasta-k, marha consommé, hátszínsteak, kacsamell vaníliás édesburgonyával, pak choi-jal, gránátalmával, s a klasszikus osso buco milánói rizottóval kísérve.
Fotó: A szerző felvétele
Az itallap is különleges, kínálnak kávévariációkat, házi szörpöket, teákat, a multik által felvásárolt két híres-neves olasz márka, a Peroni (Asahi) és Birra Moretti (Heineken) mellett Theresianer Premium Lagert és búzasört, vermutokat, koktélokat, olasz tömény italokat és tízféle talján bort. A delikátboltban néhány helyi italkülönlegesség is szerepel: gyulai sörök s pálinkák.
A kiszolgálás kifogástalan, mind a tulajdonos hölgy, mind a felszolgáló kedves, szívélyes, udvarias, segítőkész és kommunikatív.
Sajnos szerdai napon jártam ott, így csak a sütemények közül válogathattam, melyek különböző helyi manufaktúráktól érkeznek, illetve egyikük, a panna cotta, amit meg is rendeltem, helyben készül. Ízletes volt, szépen dekorált, megfelelően, azaz kellő visszafogottsággal édesített, egy leheletnyit a zselatint vissza lehetne fogni benne. Kóstoltam egy choux-t is, mely kifogástalannak bizonyult. Vettem továbbá egy gyulavári sört meg egy Chinotto-t.
Fotó: A szerző felvétele
Ritka kellemes meglepetés volt a menyasszonyhoz címzett kávézó, ez a kis gyulai olasz sziget. Nem vagyok visszajáró típus, mindig az újat keresem, de ide biztosan visszatérünk még a melegkonyhát kipróbálni. Viszont az, amit megtapasztaltam, épp elég volt ahhoz, hogy jó szívvel ajánljam a helyet azok figyelmébe, akik Gyulát szemelték ki nyaralásuk vagy akár csak egy wellnesshétvége célpontjául.
Borítókép: Olyan ételfotókat töltöttek fel az ott járt vendégek, melyek messze a regionális átlag feletti konyhai teljesítményre utalnak, így első adandó alkalommal arrafelé vettem az irányt (A szerző felvétele)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
