Következő mérkőzések
Németország
21:002024. június 14.
Skócia
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc

Ezért zuhanhatott le Ebrahim Raiszi helikoptere

Irán második embere, Ebrahim Raiszi elnök egy helikopter-balesetben vesztette életét múlt hét végén. 63 éves kora ellenére még igen nagy karrier előtt állt: Raiszit emlegették ugyanis Ali Hámenei ajatollah, azaz Irán legfelsőbb vezetőjének utódjaként. Legelső hírek szerint az elnök helikoptere kényszerleszállást hajtott végre, később azonban kiderült, baleset történt, amelyben a gépen utazók életüket vesztették. A Magyar Nemzetnek Sebestyén Tamás, a Magyar Honvédség kötelékében is szolgált volt harci helikopterpilóta, aki jelenleg Boeing–747-kapitány, beszélt arról, hogyan is lehet elképzelni a gyakorlatban egy ilyen balesetet.

2024. 05. 24. 4:50
Helikopter roncsa az azeri határhoz közeli Varzekán város közelében történt baleset helyszínén 2024. május 20-án. Fotó: Azin Haghighi Forrás: MTI/EPA/Moj News
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egész világot megrázta, hogy múlt hét végén Ebrahim Raiszi iráni elnök életét vesztette: az államfő a perzsa ország Kelet-Azerbajdzsán tartományából, az iráni–azeri határ közeléből tartott vissza Tebrizbe, a tartomány székhelyére három helikopterből álló konvojával. Két helikopter sikeresen elérte úti célját, a Raiszit szállító gép viszont becsapódott a hegyoldalba Uzi falu környékén. A legelső híradások még kényszerleszállásról szóltak, ám nem sokkal később kiderült, baleset történt, a gép ugyanis lezuhant. Lapunknak Sebestyén Tamás közforgalmi pilóta, a Magyar Honvédség kötelékében is szolgált volt harci helikopterpilóta beszélt a baleset lehetséges okairól.

Sebestyén Tamás Boeing–747-kapitány. Fotó: Pixeltaster

– A többi helikopter személyzeteinek nyilatkozatából kiderült, hogy amikor elindultak, nem számítottak ilyen rossz időre – magyarázta. A baleset napján, valamint a másnap közzétett videófelvételeken is látható volt, hogy a két országot elválasztó hegyes vidéket hatalmas köd lepte el.

A pilóta elmondta, ilyenkor magasabban kell repülni, egy helikopter viszont nem tud 4500–5000 méteres magasságokat elérni, hiszen akkor már oxigénre lenne szükség, ami a helikoptereken nincs. Azt sem tartja kizártnak, hogy a Raiszit szállító helikopter teljesítményét tekintve nem is lett volna képes ekkora magasságot elérni.

 

Washington kapcsolta ki a GPS-t?

A katasztrófa másik okaként a GPS-jel hiányát nevezte meg Sebestyén Tamás. A baleset helyszíne ugyanis a GPS nélküli zóna határán van – amit a gázai konfliktus kirobbanása óta az USA kialakított Izrael tág körzetében – így a felhőben gyakorlatilag vakon repülhettek, mire egyszer csak ott termett előttük a hegy – vázolta fel. Hozzátette: az átlagos sebesség 180–200 kilométer/óra körül mozoghatott, ilyen sebességnél viszont már nincs meg az a biztonsági tartalék a reakcióidőben, hogy a pilóta reagálni tudjon – akár úgy, hogy kikerüli a hegyet vagy feljebb emelkedik. 

Másodpercek tört része alatt lezajlik egy ilyen baleset

– hangsúlyozta.

Mentőalakulatok tagjai viszik az egyik áldozat holttestét az azeri határhoz közeli Varzekán város közelében 2024. május 20-án. Fotó: MTI/EPA/Moj News/Azin Haghighi

Kiemelte egyúttal azt is, hogy a GPS-t az Egyesült Államok fejlesztette ki elsődlegesen katonai célokra, így a nyugati nagyhatalom bármikor le tudja kapcsolni. Példaként saját személyes tapasztalatát is megemlítette a pilóta: Egyiptom fölött repülve a GPS kijelzője Bejrútot mutatta, ami több száz kilométerre volt tőle. Hasonló tapasztalatokat szerzett nemrégiben az izraeli Tel-Avivban is. Sebestyén Tamás szerint ez a lépés Washingtonnak azért áll érdekében, mert így az iráni drónokat nem tudják izraeli célpontokra irányítani – legalábbis nem amerikai segítséggel.

 

A szankciók ellenére is karban tartották az elnöki helikoptert

A pilótát a helikopter állapotáról is kérdeztük. Raiszi gépe ugyanis egy amerikai gyártmányú Bell 212-es típusú gép volt, az Egyesült Államok azonban a számos, Teherán ellen bevezetett szankciók között betiltotta a repülőgépekhez és helikopterekhez szükséges alkatrészek iráni exportját.

A szükséges felszereléseket Irán viszont be tudta szerezni olyan partnerein keresztül, mint például Törökország és Azerbajdzsán.

Sebestyén Tamás úgy látja, ha nem is a teljes iráni légi flottát, de az elnöki járatokat biztosan karban tartották, így aligha van arra esély, hogy menet közben romlott el valami.

A Raiszit szállító helikopter egyébként egy mintegy harmincéves darab volt, melyet 1994-ben adtak át az iráni légierőnek – írta cikkében a Financial Times brit gazdasági lap. Az első Bell 212-es pedig 1968-ban szállt fel először, gyártását 1998-ban fejezték be. Egyes becslések szerint Iránnak összesen 62 darabja lehet ebből a helikoptertípusból.

Borítókép: Helikopter roncsa az azeri határhoz közeli Varzekán város közelében történt baleset helyszínén 2024. május 20-án (Fotó: MTI/EPA/Moj News/Azin Haghighi)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.